Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 11. szám - Dr. Kemény Gábor: A szív és értelem politikusa
244 Dr. Kemény Gábor: A szív és értelem politikusa. Eötvös népoktatási törvényét támasztja meg a Néptanítók Lapja alapításával. Hogy a tanítói pályát ezzel is megkedveltesse, az évi háromszáz forint kezdő fizetést rendszeresítette. Levelezésben állott korának legjobb pedagógusaival, és személyes buzdítással, ösztöndíjakkal segítte elő azok továbbképzését, külföldi tanulmányát. Hivatali tevékenységének éppen ez volt a legnagyobb emberi értéke. Nagy terveinek keresztülvitelére a legjobb munkatársakat választotta ki: megnyerte Molnár Aladár, Pulszky Ferenc, Gönczy Pál, Zirzen Janka s a magyar kultúra sok más kiváló emberének közreműködését. Egyesek és tömegek sajátos egyéniségét Eötvös látta legtisztábban a reformkorszak emberei között. Az egyéni szabadságnak szinte vallásosmeggyőződése vezeti minden ténykedésében. Az egyének szabadsága és a közösség érdeke egy síkban találkozik nála. Époly távol volt a szenvedélyek felkorbácsolásától, mint attól az aggodalomtól, hogy a szabadság veszélyezteti a fejlődést. Az egyéniség érvényesülése csakis az egyéni szabadság elvéből és gyakorlatából következik. Ezen az egyéni szabadságon alapul a politika, kulturális és nemzetiségi szabadság, iskolai viszonylatban pedig a tanszabadság. A tanszabadságon felépülő kultúrát az állami szervezettel elválaszthatatlan kapcsolatban látja, s ez a látásmód határozza meg európaiságát és magyarságát. ,,01y kis nép, mint a magyar, körülvéve annyi idegen, sőt ellenséges elemektől, nemzetiségét soha meg nem tartá, ha vagy tökéletes műveletlenség által minden külső befolyástól megőrizve nem vala, vagy a műveltség oly fokára nem lépett, mely által e befolyásnak ellenállhatott... hol két nemzet érintkezésbe jön, mindig a műveltebbé a győzelem.“1 Elgondolása szerint az egyéni szabadságtól töretlenül visz az út az általános szabadság felé éspedig a műveltség révén. Eötvös hisz a műveltség erejében. Hiszi, hogy a műveltség teszi egészen szabaddá az emberi lelket: ,,Ki szolgát akar, az nyomja el az emberek természetét, nyomja el a szívnek nemes gerjedelmeit, az észnek hatalmát, mindent, mit Isten kebleinkbe szépet és nagyot teremtett.“2 Eötvös mélyen gondolkozott, sokat tervezett és sokat teremtett és mégsem érhette meg ,,eszméi győzedelmét“. De a lángelméknek a megvetés a sorsuk. És nem lehet mondani, hogy Eötvös eszméi nem élték túl őt. Az egyéni szabadság, melyet Eötvös megélt és megrajzolt, a gyermeki lélekben ébred meg először és Nagy Lászlónak jutott az a feladat, hogy a gyermeki lélek rejtett mélységeit felkutassa. Az egyéniség célja a szabad, csak az igazságnak meghódoló személyiség kialakítása, ezt a munkát vállalta, szinte két évtizeden át az evangélikus Schneller István, Amiként az Apáczai elgondolás tovább élt Eötvös lángelméjében, úgy ápolták tovább az Eötvös gondoláit Nagy László a gyermektanulmányozásban, Schneller István a tan-1 Báró Eötvös József : Kelet népe és Pesti Hírlap. Reform. Összes munkái XI. 37. 2 Id. m. 31. '
