Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 1. szám - Hazai irodalom

20

Hazai irodalom.

elveti. Lehetetlen, hogy ne érezzük és ne tudjuk magasabbrendűnek az isteni kegyelemről szóló tanítást, mint a könyörtelenül érvényesülő karma rideg tanát. A nyomorult, önmagán segíteni nem tudó emberhez kegyelemmel léha jló Istent csak a keresztyénség ajándékozta az emberiségnek. De hogyan is volnánk képesek a hinduizmus telünk idegen elemeinek a beolvasztására, mikor még elsőbbrendű feladatunkat : a keresztyénség, a humanizmus és a természettudomány kibékítését se végeztük el nevelési rendszereinkben?

Találhat-e mégis figyelemreméltó tanácsokat a nevelésről gondolkozó mai nyugati ember a jógában? Igen, olyan tanácsokat, melyek tartalmukban nem újak ugyan, sőt igazságukat régen átlátjuk, de amelyeket —- főként társadalmunk polgári berendezkedése és felfogása miatt — a gyakorlatban mégsem valósíthattunk eddig meg. íme : 1. az ismeretek halmozása helyett inkább arra kellene törekednünk, hogy a növendék megtanulja a lelkét irányítani ; 2. e miatt szükség volna a testi és lelki nevelés tökéletes egybekapcsoltságára ; végül .‘1. rendkívül fontos volna megadni az erre hajlamos növendéknek a magános áhítat és csöndes szemlélődés lehetőségét.1

Miskolc. Kiss Ernő.

Mikees László: Csángók. Bólyai-könyvek. Bólyai-akadémia kiadása. 8° 1121 . Ára : 11 R

A pedagógia szót sehol sem olvashatjuk a könyv címlapján, mégis végtelen sok neveléstani, oktatástani vonatkozást talál benne tanár és tanítvány egyaránt. Nem törődtünk önmagunkkal, nem viseltük gondját a saját népünknek. Kár lenne most felhánytorgatni a múlt idők mulasztásait és hibáit. Nézzünk a jövőbe, hogy fel tudjuk azt építeni. Ez nevelői kötelesség, a legszebb tanári munka.

. Most, hogy a csángók egy része átjött a felszabadult Délvidékre, eredetileg a dobrovoljácoknak, az Ószerbiábóí és Montenegróból hazánkba felhozott jugoszláv ,,államhű“ elemeknek épített falvakba, megtörtént az első lényeges lépés külföldre szakadt magyar véreink érdekében. Ha nem is tudjuk pontosan a csángó név értelmét, jelentését, az nem baj. De azt tudjuk, hogy magyarok. Magyarok maradtak az ellenséges néptenger közepette annyi sok ezer viszontagság mellett is.

A csángókérdésnek hatalmas irodalma van. Mikees könyvének végén a bibliográfia 70 oldalt tesz ki. Azért ez a könyv majdnem feleslegessé teszi a többi forrásmunka felkutatását, ha nem tudós szempontokból vizsgáljuk csángó testvéreink ügyét, mert bőséges idézeteket találunk a fontos forrásművekből.

Végigmegyünk a főbb kérdéseken. Látjuk, kik a csángók és hol laknak, , hogy kerültek magyarok a Kárpátokon kívüli területekre. Vándorlási, birtokszerzési láz, a jobb megélhetés keresése, vallási üldözések, politikai zavarok, gazdasági viszonyok, katonai lekötöttségek, szorongattatások stb., mind hozzájárultak a magyarság kifelé való húzódásához. A magyarok mentek kifelé a Kárpátok külső oldalára, e közben vígan jöttek befelé a magyarok helyére a románok. Sok nagyúri birtok támogatta a román jobbágyságot az öntudatos magyarsággal szemben. '

A magyarokat meg szívesen fogadták Moldvában, mert műveltebbek voltak, mint a románok. A magyarság jelentette kelet felé a művelődést, a fejlettebb földművelést, kertészetet, gyümölcsápolást, ipart. Itthon nem kapott helyet és földet, kifelé pedig csalogatták és sokszor be is csapták. Ezért kellett széthullania a magyarnak.

1 Meg kell még jegyeznünk, hogv a szerző egyes kifejezései nem illeszkednek bele a magyar bölcseleti terminológiába. Kifogásolja, hogy a ,,lélek“ és „szellem“ szavaink használatában íróink nem következetesek. Azonban szerzőnk téved, mert ezek a szavak már világosan körülhatárolt fogalmakat fednek. S ő is helyesebben tette volna, ha a szellem szót nem használja testhez, kötött, anyagi princípium jelölésére.