Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 1. szám - Hazai irodalom

Hazai irodalom.

21

Az is a mull mulasztása, hogy nem törődtünk sehol és semmiféle vonatkozásban — gyakorlatilag, idegenbe szakadt népünk sorsával — akár Amerikába, akár Moldvába került is. Mintha Bécs örült volna annak, hogy a román pénzintézetek, bankok lassan megszerezték fajrokonaiknak a kivándorlók földjét, és mégis telekürtölték az egész világot, hogy a magyar állam elnyomja, sanyargatja az oláhokat.

Boldogult Györffy István, a magyar néprajz nagynevű mestere volt az első, aki rádöbbent tudományosan is az igazságra. Györffy István már 1916-ban felhívta az illetékesek figyelmét, hogy nem minket, hanem a románokat kellene a vádlottak padjára ültetni a külföldi rágalomhadjáratban, mert a magyar állam mindig támogatta pénzzel a román kultúrtörekvéseket is itthon, ezzel szemben Románia tűzzel-vassal irtotta a magyarságot Moldvában nem engedett sem magyar iskolát, sem magyar templomot. Csakhogy persze mi nem tartottunk. Bécs idején nem is tarthattunk, hamisító sajtóirodát külföldön. Ezért nem sikerült a moldvai magyarságnak, a csángóknak még feleannyi szabadságot sem biztosítani, mint amennyit minden románul beszélő magyar állampolgár megkapott.

Megtudjuk könyvünkből, mint alakult a magyarok sorsa a Kárpátokon kívül ; hányán mentek a Kárpátokon kívülre, s hogy szaporodtak ott a magyarok? Milyenek ezek a Kárpátokon kívüli magyarok, hogyan gondolkoztunk róluk és mit tettünk értük?

Amikor az egész világ tűzben ég, átalakul, akkor mi sem vonulhatunk félre, hogy más végezze el a mi munkánkat. Mindent meg kell fognunk, amivel népünket, a magyarságot erősíthetjük. A szónoklatok korszaka lejárt, oda békés, nyugodt idők kellenek. A tettek idején cselekedni kell, de minél előbb. A tanulságok levonására éppen elég időnk volt már. Ne hagyjuk testvéreinket elsorvadni mi sem, hanem öleljük magunkhoz őket. Akik haza akarnak jönni, azoknak itt kell életteret és életlehetőséget juttatni. Minden magyarra szükség van a nemzet és az ország érdekében.

Budapest. Dr. Horváth Karolj/.

Az Athenaeum 1942. évi iíjúsátji karácsonya. Mint minden esztendőben, úgy az idén is egy sorozat kitűnő, szivet-lelket gyönyörködtető gyermekkönyvet tett le az Athenaeum a kicsinyek karácsonyi asztalára. A messze gyermekkor emlékei csengenek fel mindannyiunkban, amikor Gyulai Pál gyermekmeséit, Györgyfi György művészi képeivel,oly színpompával ragyogva, kezünkbe vesszük. Itt vannak mind egy kötetbe kötve, a rút farkas Barkas, égszakadástól-föidindulástói menekvő, kapirgáló kis tyúk, pálcán lovagoló Géza úrfi, a Szél úrfival fogadó öreg Nap, régi-régi versikéi, meséi, a kicsinyek gyönyörűségére. — Andersen legszebb meséit színes képekkel és számos rajzzal Fáy Dezső díszítette. A meseirodalom klasszikusának tündérszép meséi mindig élni és gyönyörködtetni fognak, amíg csak kicsiny, hívő gyermekszívek szomjúhozzák a csodát. Itt vannak ők is mind : Bodza anyóka, meg az állhatatos ólomkatona, a Hókirálynő, meg a Borsóhercegnő, az anderseni álomvilág felejthetetlen alakjai. Á művészi fordítást Riloók Emma a dán eredetiből végezte. — Cserkészleáifvok, leventeleányok régóta várják Geöcze Anna könyvét, a Viola első táborozását. Egy leánytábor vidám élete a háttere a való életből vett kis regénynek. Ott lát juk a boldog csapatot a szabad természetben. a falu népéért való áldozatos munkában s csillagos éjszakákon, tábortüzek lobogásában. A közösségi gondolat, a magyar föld, a magyar nép mély szeretető adja meg az alaphangját az izgalmasan érdekes történetnek. A gazdag függelék a tábori munkák százféle változatára tanítja meg a táborozásra készülő fiatal leányokat. Geöcze Erzsébet illusztrálta a szép kötelet. K.