Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 10. szám - Belföldi lapszemle - Hazai irodalom
236 Belföldi lapszemle — Hazai irodalom BELFÖLDI LAPSZEMLE Bartók György filozófiai folyóirata a „Szellem és élet*’ (Kolozsvár) 1943. évi 1—2. száma az Evangélikus Tanáregyesület kiadásában megjelent Böhm Károly : Az ember és világa VI. kötetével, a kéziratból kiadott esztétikával foglalkozik. Tavaszy Sándor : Az esztétika ismeretelméleti alapja címen általában ismerteti a művet s megállapítja, hogy ,,B. K. esztétikája, éppen biztos ismeretelméleti alapjánál fogva, hivatva van arra, hogy új korszakot nyisson a magyar esztétikai tevékenység minden ágában, mind a műkritikában, mind a műtörténetben, mind pedig a magyar irodalomtudományban.“ — Tankó Béla, Böhm első tanítványa a kolozsvári egyetemen, Böhm Károly esztétikáját ismerteti. „Közvetlen hatása a kötetnek — úgymond — minden olvasójában, aki komolyan az okulás szándékával veszi kezébe, az lesz, hogy igazolva és beteljesedve látja azt a régi tételt, hogy a szépséget és rokonságát csak egy filozófiai rendszer keretében lehet maradék nélkül értelmezni, ebhez sem a lélektani, sem a történeti empíria nem segít hozzá, hiszen ezek csak a kérdést teszik fel — ha ugyan el nem süllyesztik a mindenféle egyveleg kirakatszerű mutogatása közben ; a műtörténészek néha meglepő naívsága, mikor az esztétikum kérdéseire kerül a sor, igazolja a B. humorizáló kritikáját az efféle ,ragout‘ kínálgatása fölött.“ Ő is egész filozófiai kultúránk megtermékenyítését várja Bőhm életművének e betetőző részétől, „mert kíváncsivá teheti azokat is, akik a végiggondolás komoly vágyával talán nem forgatták könyveit, az alapvetésre, s filozófusnak ennél nagyobb és igazabb hatását nem lehet várni“. — Baránszky-Jób László cikke a művészetek felosztását ismerteti Bőhm esztétikája alapján. — Ez ismertető cikkek eléggé igazolják, milyen fontos és értékes munkát és értékes anyagi áldozatot hozott a kiadó egyesület a mű megjelentetésével. — A kötet megnyitó cikke Bőhm egy hátramaradt kéziratát közli, melyet 1907 február 23-án kezdett, s ugyanazon év április 2-án fejezett be a közlő Bartók jegyzete szerint. Ez a cikk a tragikum fejtegetésének logikai soráról szól. Mutatja, hogy Bőhm kéziratban még megtalálható cikkei is mennyire kívánnák a megjelentetést. Reméljük, hogy az immár két kötetet megjelentető tanáregyesületnek meglesz a módja arra, hogy a nagy evangélikus filozófus kéziratait is közkézre adja. Krónikás. HAZAI IRODALOM Pintér Lajos : Korszerű latin nyelvtanítás. 1943. Szerző kiadása. Kultúrakönyvnyomda. Kaposvár. 254 lap. A szerző előszavában jelzi munkájának irányelveit. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 109,646—1938. sz. rendeletével kiadott Részletes Utasítások alapján áll. Ebben a keretben a következőkre óhajt különös gondot fordítani : A tanulók logikai gondolkodásának és egyéb képességeinek kifejlesztése a rávezető (munkáltató) módszer alkalmazásával, a nyelvtani ismeretrendszer felépítése olvasmányok alapján, kitaláltató eljárással, analógiásán, a nyelvtani és olvasmányi órák szigorú elkülönítése útján. Tanulmányi célja a tanuló határozott, tudatos és pontos nyelvtani ismeretek alapján történő, öntevékeny ars legendi-képességhez juttatása. Elvei megvalósítását könyvében nem utasításokban, hanem bemutatásokban közli. Bevezetőjében a hazai latin nyelvtanítás félszázados történetéről emlékezik meg. Érdekes itt, hogy a századeleji latin nyelvtanítás eredménytelenségét — akkori szakemberek 1907-ben tartott értekezletének hivatalos megállapítása szerint — a túlzott grammatizálásban lelték fel. Tény, hogy akkor is kísérthette a tanárt az a túlzott aprólékossági hajlam, amely egy-egy „gyenge
