Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 10. szám - Rágyánszki Pál: Az analitikus irodalomtanítás és az irodalomtörténet
Rúgifdnszki Púi: Analitikus irodalomtanítás és az irodalomtörténet 227 vedélyét, mely így is elég erős ahhoz, hogy átragadjon ránk kifejezési tartalmával egyetemben, melyet a költő erkölcsileg értéktelen tárgyba zsúfolt. Az értéktelen tárgy értékes költői mondanivaló hordozójává lett A magyarokhoz c. ódájában, vájjon milyen lett a művész kezében az értékes tárgy? — áttéréssel és újabb ráhangolással bemutatjuk a Fohászkodás c. ódát. Elemzésénél már gyorsabb ütemben tudunk igazi mélységeihez jutni, mert az első költemény alapos elemzése során széleskörű megismerési alánhoz juttatott. Tárgyának : az Isten végtelensége előtt leomló lélek alázatos imájának megjelölése, s a kifejezési tartalom rajza után csupán annyi hozzáfűznivalónk marad a lélekalap megfestéséhez, hogy a költő végtelenül érzékeny lelke sok csalódást és szenvedést élt át, s az Istenhez való megmenekülésben találja meg belső feszültsége kiegyensúlyozódását, kétségekkel telt lelkének megnyugvását, melyre egész életén át törekedett. Mutatja ezt az is, hogy Poétái Harmonistika címen ír akadémiai székfoglaló beszédet. Ennek a léleknek a természetszeretete nyilvánvaló. A természetben azonban fájó lelkének kifejezőjét keresi, s nem a vidám, napsütötte rónák világát — áttéréssel és újabb ráhangolással bemutatjuk A közelítő tél című költeményt. A lágy melankóliára hajló költő e tárgyában csendes, kedves képekben ellentétét adja mindannak, amit eddig találtunk. Az előbbi kirobbanásig feszült ihlet halk inegrezdiiléssé gyengül, az egész kar helyett egy ember énekel. A már ismert élet-, lélek-, kor-, írod.-rajzból nem nehéz megértenünk ezt a költeményt. Berzsenyiről alkotott képünk immár lassan a befejezés felé közeledik. A nemzet, a haza, az Isten, a természet s benne az ember berzsenyies látása előttünk áll. Hátra van még, hogy emberi érzéseinek szerelmi kifejezését is megismerjük, s ezzel eljussunk a legmagasabbaktól a legmélyebbekig. Amint látjuk, nemcsak hangban, stílusban, nyelvben, formában van meg a kettősség : az erő s a lágy melankólia, hanem a tárgyban is. Bár a tárgynak e sorrendje nem egy a költő fejlődésvonalával, de értékrendje ez, s könyvünk is ezt követi, ennélfogva bízvást elfogadhatjuk. A természet pusztulásának láttán a szomorgásra hajló lélek halálsejtelme oly erős, hogy nem nyújt vigaszt a tavasz, az ébredés idejének gondolatban való felvetődése, sem „Lollim barna szemöldöke“ — áttéréssel és újabb ráhangolással bemutatjuk a Búcsúzás Kemenes-Aljától, valamint a Levéltöredék barátnémhoz c. költeményeket. A lélekalap ismerős már. Az életrajzi alap kiegészítésre szorul. Kiegészítjük, s a kialakuló képet bezárjuk a költői levelek tárgyalásával. A költészeti analízis után következik az irodalomtörténeti szintézis, melyben Berzsenyi költői fejlődésének, irodalmi mintáinak, ízlésének, tárgyainak, formáinak, nyelvének, stílusának kérdéseit egybesűrítjük, s beállítjuk a nagy folyamatba" Az újabb ismereteket egybevetjük a már régebben szerzettekkel, ezáltal megállapítjuk az irodalomtörténeti értékgyarapodást. Saját szemléletünk, világnézetünk, életérzésünk tükrében pedig kikristályosítjuk számunkra mindazon értékeket, amelyeket lelki épülésünk legszebb kincseinek érzünk. Végezetül pedig kiemeljük azokat az értékes ismereteket, melyekkel az óra alatt találkoztunk, kiragadva őket, mintegy az egységes egész tartóoszlopait, úgy azonban, liogv lényegességük kiemelése ne homályosítsa el az egész látását. íme előttünk áll egy ember a múltból magyarságtudatának keserű lelki vívódásaival, melyekkel élő lelkiismeretévé lett korának és örökérvényűen a magyarságnak. Láttuk őt Isten végtelen hatalma előtt leomlani, s ezzel örök eszményünknek érezzük keresztyénségünk világában. Hallottuk őt az eszményi világ eszményi érzéseiről vallani, ezzel e világ örök hirdetőjének, számunkra pedig igazi útmutatónak ismerjük el. íme így támad fel az ember, éled a kor s annak minden mozzanata, mely egyben mai is, történelmi is. Berzsenyi-óránk ♦. me vázlatos bemutatása újmódszerü irodalom - és irodalomtörténettanitásunk képe kívánt lenni. Ennek alapján
