Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 10. szám - Rágyánszki Pál: Az analitikus irodalomtanítás és az irodalomtörténet

226 Rágyánszki Pál: Analitikus irodalomtanítás és az irodalomtörténet

nézette nem állunk egyedül —, kétségtelen, hogy megfelelő lelkiség kialakítására kell törekednünk. Éppen ezért az előző óra anyagának számonkérését — minden erőltetettség nélkül — úgy irányítjuk, hogy szinte észrevétlenül jussunk el az új anyaghoz, s ezalatt előkészítsük a lelki talajt a befogadásra, nemkülönben az alkotásra.

Könyvünkben (Zsigmond Ferenc : Magyar irodalmi olvasókönyv. VII- osztály számára) Berzsenyit Kisfaludy Sándor előzi meg. Már Csokonainál említettük, hogy ő a „Magyar Rousseau“, Kisfaludy Sándort „Magyar Petrarcádnak neveztük, vajjón kit nevezhetünk „Magyar Horatius“-nak? kérdés felvetése előző évek tanulmányainak ismereteit puhatolja, s valami sejtelmes, de a megismerésre annál megnyerőbb képet alakít a lelkekben. Ennek kielemzése, hangulatkeltő felhasználása a ráhangolás ténye, melynek befejezése után bemutatjuk a módszeres egység első részegységét, s ezen keresztül kezdjük meg az irodalom és az irodalomtörténet ismeretanyagát átadni. A mi kiválasztott módszeres egységünk ilyen részegysége : A magyarokhoz c. költemény. Ennek bemutatása után a gondolatmenet vázolásán keresztül kielemezzük a költemény tárgyát, mely nem más, mint: a nemzet elkorcsosodása. Ez a tárgy a maga kiválasztásában magán hordja ábrázolási tartalmát: a költőnek a nemzet elkorcsosodása felett érzett fájdalmát.

Ez a fájdalom a múlt dicsőítésében találja meg vigasztalódását, isteni büntetéslátásban megnyugvását, erkölcsi tisztaságban az életerőt, a jelen ostorozásában, az elkorcsosodáson érzett nemes haragban a kötelesség megtételét, a sorsszerű beletörődésben, a lemondásban a maga vigasztalanságát. S mindez együttvéve a mű kifejezési tartalma.

Ez azonban utal valakire és valamire. Ez a valaki Berzsenyi, ez a valami Berzsenyi lelke s a kor mindenestül. Ki kell egészítenünk a költemény ábrázolási és kifejezési tartalmát a tartalom jelentési részével. Itt önként kínálkozik a vizsgálatra Berzsenyi egyénisége. Ezt az Osztályrészem, valamint az Életphilosophia c. költeményei bemutatásával részben megismerhetjük. Eljutunk a nyugalom, a megelégedettség, a bölcs megalkuvás és lemondás lelki tulajdonaiig. Ezek kialakulását és meglétük megokolását életrajzának a korra is kiszélesedő vázolása adja. E lelki tulajdonok ismeretének birtokában eljutottunk addig, hogy meg tudjuk érteni a költemény végének kifejezési tartalmát: a lemondást, melyet még irodalmi példája : Horatius Ad Romanos c. ódája is sugallt. Ennek bemutatása ezt nyilvánvalóvá is teszi.

Mi magyarázza meg magyarságlátását? Olvassuk el A felkölt nemességhez, Wesselényi hamvaihoz c. ódáit, s megérezzük eszményi magyarságlátását. Barátimhoz c. költeményének bemutatása azonban arról győz meg, hogy csalódott kora embereiben (Kazinczy). Felhasználjuk e helyen a kritikai irodalmat is, melynek bemutatásában Berzsenyi kemény falusi magyar, aki magános, zárkózott életet él, aki titokban ír a magány csendes óráiban, melyekben melankóliára hajló lelkének kielégítést talál. A vad erő és a lágy melankólia kettőssége jegyében zajlik élete. Ennek ismeretében még közelebb tudunk férkőzni egyéniségéhez és alkotásához, nemkülönben a kor magyarjához, kiben Berzsenyi nem tudja felfedezni eszményi magyarságlátásának megtestesítőjét, ennek következtében a múltba kényszerül menni érte. E szemléletével romantikus jelleget ad költészetének, melynek kifejtésére itt nyílik alkalom.

A lélek eddig megismert jellegzetességei további kutatások kiindulópontjai is, nem csupán megmagyarázói az alkotásnak. Az erő, mely Berzsenyiben lakozik, észrevehetően kifejeződik költeményében is. Ennek további magyarázatát Berzsenyi páratlanul erős ihletében találjuk meg. Ezt táplálja a hangulat: a költő érzelmi állásfoglalása tárgyával szemben, valamint a tárgy és a hangulatszülte műfaj, mely kívánja az erőt, a fenségest. Mindez azonban oly kirobbanó természetű, hogy csodálkoznunk kell a szerkezet egységén. Vájjon mi biztosítja? A kész forma. Szüksége volt rá Berzsenyinek, hogy tompítsa szén-