Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 1. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 17 Hiányok, munkák legyenek. Az V. osztályban pedig a magyar múltat, a magyar sorsot megindító erővel, az élmény eszméltető erejével bemutató szemelvé­nyek, olvasmányok legyenek a szellemtörténeti és művelődéstörténeti dara­bok helyett. Az irodalom rendszeres tárgyalása, tanítása három év alatt tör­ténjék. éspedig a VI—VIII. osztályokban. Javaslatot tesz előadó a házi olvasmányokra, a stilisztikai és esztétikai ismeretek tanítására nézve is. 2. Javasolja, hogy a nyelvtani ismeretek szerzésének mértéke és célja ne terjedjen túl nyelvünk szerkezetének, alapelemeinek megismerésén. Továbbá a helyesírás tudatosításán. Ezeknek az ismereteknek ismétlése és nyelvünk történeti fejlődésének egészen rövid áttekintése fejezze be a nyelvtani ismere­tek tanulását a VIII. osztályban. Előadó javaslatának bő megokolását is adja. Javasolja előadó, hogy az irodalmi anyag feldolgozásánál a sokrétű és igen gyakran egyetemi színvonalú célfeladatok, tudományos szempontok mellőzlessenek. Az idegen hatások túlzott keresése helyett a magyar lélek leremlő erejének megfigyelése legyen a cél. Továbbá a magyar sors átélése. A magyar lélek sajátos megnyilatkozásai kapják meg a főhangsúlyt. A sok szövegmagyarázal helyett az írásművek közvetlen hatásának tegyük ki a tanulók lelkét. A túlzott esztetizálás helyett az l'tasítások és megfelelő tan­könyvek biztosítsák irodalmunk egységes felfogású tanítását. Az Ált. Utasítások a látszólagos rugalmasság ellenére is fölöttébb aprólékosan rendelkeznek. Ha a tanár élményszerűen, lélekformálóan tudja tanítani az irodalmat, kevésbbé fontos, hogy milyen módszert alkalmaz. Ilyen esetben elavult tanítási alakot úgysem használhat. A módszerben legyen nagyobb szabadsága a tanárnak. A mai nagy eszköztelenséget meg kell szüntetni, inert a középiskolai tanuló öntevékenységére, ítélőképességére, memóriájára, munkatársai szerepére, továbbá az új módszer jelentőségére épített remények jórészben nem váltak valóra. Ugyanakkor a tanuló előadó­­képessége a várt fejlődés helyett hanyatlásnak indult. I. A próbaesztendők tapasztalatain okulva, az értekezlet előadói bősége­sen foglalkoztak a tankönyv problémájával, és megfelelő javaslatot tettek is. A néma tankönyvek helyett legyenek beszédes tankönyvek. Bőségesen meg is okolták ezt a javaslatukat. * Mindent egybevetve, élőadó javasolja a tantervi anyag csökkentéséi, a célfeladatok egyszerűsítését és mérséklését, a Részi, és Ált. Utasítások át­dolgozását, középiskolai tanításra alkalmas tankönyvek bevezetését. * Továbbá már erre az iskolai évre átmeneti megoldási javasol a hiányos tankönyvek elméleti ismereteinek pótlására és a felsőbb osztályok nyelv­­ismereti anyagának csökkentésére nézve. E tekintetben a tanmenetek jóvá­hagyásakor kapják meg a szaktanárok a hivatalos útbaigazítást. * Elnöklő főigazgató az értekezlet eredményét kifejező javaslatokat, miután azokat a jelenlévők a legteljesebb egyértelműséggel elfogadták, elnöki állásfoglalásával magáévá tette azzal, hogy az értekezlet jegyzőköny­vét. az előadók elaborát urnáit, a Javaslatot a nagy méltóságú vallás- és köz­oktatásügvi miniszter úrhoz felterjeszti. . ♦ Az értekezlet tárgyalása mindvégig nyugodt formában és emelkedett szellemben folyt, mert mindenkit jószándék és a helyes út megtalálásának igyekezete vezetett. Ennek oka pedig abban a kölcsönös bizalomban és meg­becsülésben keresendő, mely a tankerület vezetője és munkásai között él. Ez a körülmény adja inog Arató István igazgató, tanügyi főtanácsos köszöneté­nek, melyet az értekezlet nevében elnöknek kifejezett, őszinte és igaz értékét. * Mikor jelen sorokat írjuk, értesülünk, hogy december 2-án egy másik tankerület is tart e tárgyban értekezletet. Sopron. Csanády Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom