Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 15 még a lehetőségéi is el kellett hárítanom a könnyen előálló gyanúsító feltevéseknek, hogy mi is belesodródtunk a kor kórosan mutatkozó társadalmi epidémiájába : a minden intézkedés kritizálásába. Ezért kívántam a tárgysorozat mindegyik tételéhez is s az egész értekezlet összegezéséhez is konkrét javaslatok megszövegezését. A járulékos és látszólagos kritika így válik a komoly, lelkiismeretes gyakorlati munka tapasztalatainak leszűrése után — a nehézségek elhárítására, eredményt keresésre törekvő önvizsgálattá, tárgyvizsgálattá, tényezők és célok vizsgálatává, biztonságot kereső tisztaszándékú vállalkozássá. Az új Tanterv pontos határvonalakkal megjelöli a tanítandó magyar irodalom terepét, fel is sorolja a benne rejlő és feltárandó gazdag kincseket. A It. I', a terep megmunkálásának, a feltárandó anyag feldolgozásának célját megjelölvén, a munkának inkább csak eszmei irányát adják meg, de nem jelölik meg a munkafolyamat határozott útját. Irányt mutatók, de nem út jelölők. Az útkeresés, úttörés, útépítés leleményességét, munkáját a tanárnak kell vállalnia, végeznie a maga egyéni hajlama, tájékozottsága, ismerete, irodalmi tájszeretete, irodalmi botanikai, esetleg csatangoló természete szerint. Ctitársai pedig, a tanítványok, mint valami tanulságosan szép cserkésző úton, eljutnak ugyan vezetőjükkel együtt a kitűzött célig, de a tanári egyéniségek szerint megjárt út kincseit, szépségeit, ezek külső és belső értékeit, valamint önálló szemléletüknek, értékelésüknek, gyűjtésűknek és megőrzésüknek vágyát csak az érdeklődők.s vezetőjük közelségét keresők viszik magukkal ; míg a többiek — tapasztalat szerint a többség — passzív érdektelenséggel és érzéketlenséggel vagy szemérmes elhúzódással kullognak a lélekmozdító, szemet felnyitó tanári hatókörön kívül, a nélkül, hogy valamit is vinnének magukkal az út végére. Márpedig a magyar irodalom kincskereső, értékfeltáró munkafolyamatának, munkaközösségének tárgyi és lelki közelségébe, lélek formáló élményébe a magyar tanárnak be kell vonnia valamennyi tanítványát ; mégpedig a tömegtanításban felhasználható határozott úton, rögzítő módon és eszközökkel. Mert ez a hivatásteljesítés nem lehet a hűvösen tárgyilagos, intellektualizmussal telített, csak a külföldet bálványozó széplelkek irodalmárkodása, hanem olyan hűséges szolgálatnak kell lennie, amely a magyar irodalmi öntudatot s ezzel a magyar öntudatot, a magyarságismeretet, a magyar sors-ismeretet lelkesen, szinte fanatikusan, de minden öntelt gőgtől mentesen szélesíti, mélyíti, erősíti. A most folyó tanév végén jutunk el az új Tanterv elsőízben lezáródó periódusához : az első érettségi vizsgálathoz. A vizsgálat : eredmény mérlegelés is lesz. I)e megmérettetik a tanuló, a tanár, a tanterv, az utasítás, a tankönyv is. Nem alaptalan a felfokozott aggodalmunk, ha előrenézve és hátratekintve, töprengéssel kérdezzük önmagunktól, hogy a célhoz jutásunkhoz helyes utat választottunk-e, helyes utat. módokat és eszközöket ixilaszthaltunk-e. A biztos út keresésének tiszta magyar szándéka vezet bennünket ezen az értekezleten. Nem igényeljük magunk számára a felfedezés biztonságát, érdemét. Megszólalásunk csak megindulásuknak szerény jele. Bizonyára lesznek útitársaink, lesznek vezetőink is azok között, akikhez szavunk eljut. Együtt majd rátalálunk az óhajtott, a célhoz biztonsággal vezető útra.“ Nem hisszük, hogy szíven ne találná rfr. Simon László főigazgató elnöki megnyitója mindazokat a magyar szakos, de más szakos tanárokat is, akik magyar irodalom öncéléi tanításán túl mélyebb és maradandóbb hatásokat is várnak. A jelen sorok írójának az értekezlet előmunkálatait összefoglaló Jelentéséből idézzük az idevonatkozó sorokat: El kell dönteni a kérdést, mi legyen a fontosabb. Az-e, hogy a tanulót irodalmi művek módszeres elemzésére megtanítsuk és begyakoroljuk, azaz kimondott műértőt neveljünk belőle ; az-e, hogy a tanulóval bejárjuk a hazai és világirodalom lehető nagy területeit, és európai szemléletre és műízlésre neveljük ; avagy maradjunk szorosabban a magyar szónál, gondolatnál és
