Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 8. szám - Megjegyzések
186 Megjegyzések, Axiómáknak ellenben azokat az alaptételeket nevezte, melyek a gondolkodásunkra egyetemlegesen érvényesek. Ma talán a logikai axiómák felelnek meg ezeknek. Euklides a rendezését öt postulátumra és hat axiómára építette fel. A már említett magyar vonatkozás miatt is meg kell említeni az ötödik postulátum szerepét. Nem nehéz már nyolcadik osztályban a tanulókkal megértetni, hogy az ötödik postulátum nem olyan egyszerű és magától érthető, mint a többi axióma. Ezt már maga Euklides is észrevette, s igyekezett ezt, mint tételt bebizonyítani. Ez azonban sem neki, sem utána 2000 évig egyetlen matematikusnak sem sikerült. Először Bolyai Jánosnak sikerült ez úgy, hogy felépített egy geometriai rendszert, melyből hiányzik a párhuzamosság axiómája. Ebben a Bólyai-geometriában tehát egy egyeneshez egy rajta kívül fekvő pontból végtelen sok „párhuzamos“ egyenes húzható. Ha ennyit megemlítünk a nem euklidesi geometriából, ez feltétlenül elég, viszont a teljesség kedvéért szükséges is. Teljes axiómarendszert, amint a Részletes Utasítások megemlítik, itt is kerülnünk kell részint az idő rövidsége, részint a rendezési axiómák elvontsága miatt. Véleményem szerint ez volna az az anyag, amit a gimnáziumi geometriaoktatásnál figyelembe kellene venni. Ha ezt egyenletesen elosztjuk az anyag többi része közé, nemhogy nehézséget nem okoz, hanem még a nehezebb, elvontabb eljárásokat is világossá teszi a növendékek előtt. Ezzel a kibővítéssel megmaradunk a Tanterv és Részletes Utasítások szelleménél, és elérjük azt, hogy a növendék tudatosan használja a deduktív eljárást, s így a formális képzést leghathatósabban támogatjuk. Eddigi működésem alatt azt tapasztaltam, hogy ezek alapján a biztos és szabatos matematikai gondolkozásmód sokkal inkább időtálló, mint az egyes tételek szinte gépies tudása, aminek — kikerülve a növendék az iskola padjaiból — nem sok hasznát veszi, s éppen ezért igen hamar feledésbe is merül. Debrecen. Rapcsák András. MEGJEGYZÉSEK Evangéliumi öntudat, világnézet a protestáns középiskolában. Az Evangélikus Tanáregyesület és a budapesti Evangélikus Lelkészegyesület együttes ülést tartott, amelynek tárgya méltán foglalkoztathatná felekezetre való tekintet nélkül az egész magyar tanárságot és az egyházi köröket is. Dr. Szuehovszky Lajos lelkész és dr. Renner János igazgató fejtegetése az evangéliumi világnézet ismertetésére, fejlesztésére, elmélyítésére nézve a protestáns középiskolákban a jelenlévő tanárokra és lelkészekre mély benyomást tett. A felszólalások szép száma élénken igazolta, hogy ezek mily
