Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 5. szám - Dr. Sarkady László: A táplálkozás befolyása a tanulásra és a figyelőképességre

114 Dr. Sark adu László : A táplálkozás befolijása a tanulásra. Tudjuk, hogy az itt megadott mennyiségeket a mai beszerzési nehéz­ségek miatt gazdaságilag szinte lehetetlen előteremteni. A helyes táplálkozás szempontjából azonban ez a mennyiség lenne az optimális. A modern táplál­kozástan legjelentősebb szempontja u. i., hogy minimális koszt nincs, csak rossz, vagy optimális. Ha a táblázat alapján kiszámítjuk, hogy mi a fogyasztás az egyes anyagokból az országban és ezt összehasonlítjuk Magyarország terme­lésével, amit egyébként a Magyar Gazdaság Kutató Intézet már kiszámított, szomorú eredményeket látunk. Azt kell látnunk u. i., hogy még a termelésünk sem fedezi az optimális szükségletet. Külföldön járva mindenütt azt halljuk, ha a magyar nép táplálkozásáról esik szó, hogy Magyarországon az emberek túl jól táplálkoznak. Ez lehet, hogy így van egyes osztályoknál, de általánosság­ban nincs így. így pl. sem a tojásból, sem a tejből', sem sajtból nem áll az ország rendelkezésére annyi mennyiség, pedig ezek lennének az értékes védőtápanya­gok, mint amennyi az ország lakosságának a szükséglete. Egyedül a gyümölcs­­termelés fedezi, illetve fedezné a szükségletet, ha a meglévő mennyiséget okosan és arányosan használnánk fel. Ezzel szemben azt látjuk, hogy nyáron aránytalanul nagy a gyümölcsfogyasztásunk, télen viszont igen kevés. Tehát nincs a gyümölcsmennyiség arányosan úgy elosztva, s főként nincs úgy meg­szervezve, hogy télen is olyan olcsón juthasson mindenki a gyümölcshöz, mint nyáron. Ezzel magyarázható az az egyszerű megfigyelés is, hogy ellenére az elegendő friss gyümölcsnek, tehát az elegendő C vitaminnak, mégis olyan sok rosszfogú (caries) magyar van. Röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Magyarországon az egész általánosságot tekintve, igen kevés a védőanyagfogyasztás. Ezzel pedig telje­sen összhangban áll az ország lakosságának egészségügyi állapota. Egészségügyi kormányzatunk beismerve az ország ezen visszás helyzetét, megindította a segítést, amikor a terhes anyáknak, a csecsemőknek legalább biztosítani akarva némi védő és energiát szolgáltató tápanyagot, megszervezte az ingyenes tej- és cukorakciót. Az eddig elmondottak voltak szükségesek ahhoz, hogy megérthessük a helyes táplálkozás alapelveit. Aki ezt megértette, háztartásában, családjában be tudja vezetni, s így képes ellátni gyermekeit, megtett a helyes táplálkozás szempontjából mindent, ami szükséges gyermekének egészséges fejlődéséhez. Egészséges, fejlett gyermeknél pedig a tanulásban, a megfigyelőképességben baj nem lehet. Ha pedig baj van, az nem a táplálkozással függhet össze. Vannak természetesen még bizonyos elvek, amit orvosi szempontból itt még meg kell beszélnünk. Ilyen a tízórai kérdés. Feleletünk erre vonat­kozóan az, hogy a gyermek, ha teheti, tízóraizzon. A reggelivel u. i. aránylag kevés energiát szolgáltató tápanyagot kapnak. Az első két óra az újabb tan­terv szerint a nehezebb órák, amelyeken a tanulók több munkát végeznek, így több energiát is fogyasztanak. Ilyen esetben pedig a legkönnyebben feldolgoz­ható tápanyag, a szervezet tartalékcukra használódik el. Délfelé a vércukor értéke csökken, ami bágyadtsággal, álmossággal, gyengeséggel, szédüléssel, kis izzadással jár. A tanuló megfigyelő- és koncentrálóképessége tehát csök­ken. Ennek az állapotnak a bekövetkezését akadályozza meg az energiát adó tízórai elfogyasztása. Másik kérdés, d. u. mikor tanuljon a tanuló. Orvosilag erre azt felelhet­jük, ebéd után legalább 1—1 y2—2 óra múlva. Magyarázata ennek az, hogy ebédelésnél hirtelen nagyobb mennyiségű tápanyagot fogyasztunk, amikor a gyomornak és vékonybelek felső szakaszának több munkát kell végezni, tehát több vérre lévén szükség, hasi vérbőség következik be. A hasi vérbőség pedig egy relatív agyvérszegénységhez vezet. A tanuló bágyadt, álmos lesz, nem képes figyelmét koncentrálni, nem is tudhat eredményesen tanulni. A d. u.-i uzsonnára vonatkozóan megjegyzésünk ugyanaz, mint a tíz­óraira, tehát a lehetőséghez képest a tanuló uzsonnát is kapjon. Hangsúlyozom, az itt elmondottak orvosi elvek, amiket azonban, ha lehet, tartsunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom