Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 5. szám - Rágyánszki Pál: A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi
104 Rágyánszki Pál : A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi. tanára tett az egyes órákon, amikor a növendék számára előadta az új anyagot. Ez a mód tehát megfelelt a múlt tanítási módszerének. Ma tehát ennek az igazságnak a' birtokában újra összhangba kell állítanunk a tanítás módszerét és az érettségi külső formai megnyilvánulását. A mai osztályfoglalkoztató módszer tulajdonképpen az egész osztályt kívánná magának az érettségin. De ettől a gondolattól természetesen rögtön elállunk, mert sok nehézséget okozna az ilyen vizsgálat és kétséges, hogy eredményre vezetne-e. Azonban ragadjuk ki a lényegét az osztályfoglalkoztató módszernek : két tényező lelki és szellemi kapcsolata, kifejezettebben egy módszerben sem mutatkozik meg. Természetes tehát, hogy é két tényező közül azt, amelyikben többen tömörülnek (az osztályt), leszűkítjük, s így marad a tanár és a növendék, de nem izoláltan, hanem szoros lelki és szellemi kap- ' csolatban. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy e két nevelési tényező nem mint előadó az egyik oldalon, ellenőrző, kijavító, segítő, esetleg korholó a másik oldalon, áll egymással szemben, hanem, a tanár részéről a beszélgetés irányítása, a tanuló részéről pedig értelmes hozzászólás, kifejtés, kiegészítés, probléma-eldöntés, ítélet» következtetés és fogalomalkotás. Ez az állandó szellemi és lelki kapcsolat megmenti a tanulót attól a szorongó érzéstől, amely sokszor mindennemű visszaemlékezést megbénít, mert nem annyira ismeretanyagtömeggel kell dolgoznia, mint inkább a meglévő ismeretek alkotó felhasználásával. Ez természetesen nem annyira feszélyező, mint az, ha nem emlékszik vissza valamire. Egy ismerethiány feldöntheti az egész felépített gondolatsort, s mivel a növendék látja a hiányzó ismeret fontosságát, mindinkább annak felidézésére összpontosítja minden erejét. S ha ez hiábavalónak bizonyul, lásson, de biztosan sodródik a felé a lelkiállapot felé, mely nem alkalmas eredményes vizsgálat letételére. Végelemzésben tehát, hogy a külsőségből származó e bajjal leszámoljunk, azt lehetőleg kiküszöböljük, s egyek' legyünk a vizsgálat és a tanítás módszerében, tegyük vizsgálatunk külső formai megnyilvánulását lelki és szellemi kapcsolat kiépítését lehetővé tevő, meghitt, de magasabb igényekkel fellépő beszélgetéssé. Az Érettségi Utasítások és a gimnáziumi nevelés között a múltban felismert összhangnak megfelelően a mai érettségi vizsgálat nem lehet más módszerű — ha csak a már ismert anyagot kérjük számon, az ismerten itt a már elemzett szöveget értem —, mint nyolcévi tanításunk számonkéréséé. Jelenkori oktatásunk általánosan használt módszere : a kérdve-kifejtő módszer, csak akkor használható, ha célunk nem az anyagismeret megvizsgálása, hanem a gondolkodásra való képesség, új ismeretekre való rávezethetőség, azaz : a szellemi érettség. Szellemi érettséget ismert — már elemzett — anyagon vizsgálni annyit tesz, mint meglévő ismereteket kérni számon. A növendék munkája pedig nem megy túl a reproduktív, esetleg; asszociatív munkán. Ezzel pedig csak azt bizonyította be, hogy van
