Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 5. szám - Rágyánszki Pál: A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi
Iiágyánszki Pál: A korszerű magyar nyelői és irodalmi érettségi. 105 emlékezöképessége, de nem azt, hogy szellemileg érett. Akarati, értelmi, érzelmi funkciók csak ismeretlen — nem elemzett — szövegen keresztül fürkészhetök ki. Azaz itt mutatkozik meg, hogy tud-e a növendék ítéletet alkotni, ebből az ítéletből következtetni, s végül fogalommá sűríteni a konklúziót. A gondolkodásnak e három fokozatát járva tényismereteket szerez, összehasonlít és következtet, végül állástfoglaíó értékítéletet tesz. Az eddigi érettségi tényismeretek és értékismeretek meglétének kipuhatolása volt, az öntevékenységre alapított iskola érettségije tényismeretek szerzésének és értékítéletek alkotásának munkája. Sokkal magasabb fokú művelet ez, semhogy unalmassá avagy ellenszenvessé válna, ami ellen Zimándi Pius a budapestvidéki kerület főig. értekezletén elhangzott beszédében úgy akar védekezni, hogy a „beszélgetés lüktető, ide-odacsapongó“ legyen. Zimándi Pius elgondolásának megtámadhatóságát és fentebbi elgondolásunk helyességét igazolja azon állásfoglalásunk, hogy az érettségi beszélgetés alapja valamely szöveg legyen, melynek vizsgálatát analitikus módszerrel kell megejtenünk. Ebben az esetben elemző művizsgálat és kérdve-kifejtő ismeretszerzés áll egymás mellett, hasonlóan azokhoz az órákhoz, melyeken,az előkészület történt. Ekkor először is a műalkotás tárgyát kerestük meg, s ebből, a mintegy gyújtópontból a sugarak irányában haladva megtettük az ábrázolás, a kifejezés és a jelentés, valamint nyelvi, formai és szerkezeti elemek elszigetelt vizsgálatait, majd a szintézis munkájával beleállítottuk a műalkotást a nagy folyamatba. Ennek a módszeresen felépített gondolatsornak kell megmutatkoznia az érettségin is. Az ilyen alapossággal végzett vizsgálathoz azonban sokkal több időre van szükség, mint azt a mai helyzet megengedi, különösen akkor, ha gyengébb szellemi képességű növendékkel van dolgunk. Másrészt sokkal fárasztóbb, mert a vizsgáztató részéről állandó figyelmet kíván, mivel a növendék gondolkodásának vizsgálata által jutunk el az igazi értékelő alaphoz. Az érettségi vizsgálat formai céljain túlmenöleg meg kell állapítanunk anyagi céljait is. Ebben a kérdésben nem mehetünk túl azon a célkitűzésen, melyet nevelésünk elé tűztünk és nyolc éven keresetül tápláltunk a növendék fejlettségének megfelelően. A tudásanyag szempontjából szellemileg érettnek akkor nevezhetjük a növendéket, ha birtokában van mindazon szükséges művelődési értékeknek, melyeket a mai középiskola azoknak tart és tanítványai lelkében át ültet, valamint ha ezeknek felismerésére rávezethető. Nem elegendő azonban erről meggyőződnünk, hanem ki kell puhatolnunk az anyagi tudás szellemét is. Ez különösen fontos ma, amikor a nagy szabadság folytán a különböző szemléletű nevelők a művelődési értékeket „senki sem cselekedhetik a lelkiismerete ellen“ jelszóval a saját szemléletük szerint mutatják be, melyről nem bizonyos, hogy „igaz“, de az bizonyos, hogy egyoldalú. Ennek értelmében a mai érettségi nemcsak a tanuló, hanem a tanár vizsgája is, mert
