Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 6. szám - Hazai irodalom
142 Hazai irodalom. miként tette otthonává, nemzedékek munkájával mint teremtett rajta szántókat, gyümölcsösöket, falvakat és városokat, biztos alapot ezernyi ezer család megélhetéséhez. De azt is akarja tudni a mai nemzedék, hogy a szászok és románok hogyan lettek az úttörő magyar nép társai, s vele milyen művelődési kapcsolatok szövődtek“. Alföldi András Erdély népeit mutatja be az ókorban. Alföldi professzor rombolta szét a dáko-román álmodozásokat. Őt követi Kniezsa István. Bemutatja Erdélyt a honfoglalás korában, és ezzel kapcsolatban vázolja a magyarság megtelepedését. A székelyek eredetével és településük történetével Györffy György foglalkozik. Maksay Ferenc a szászok megtelepüléséről ír. Fekete Nagy Antal mutatja be a románság megtelepülését a középkorban, Jakó Zsigmond pedig az újkorban. Elekes Lajos a Moldvában és Havaselvén élő magyarokról ír. Pukánszky Béla fejtegeti a magyar-szász művelődési kapcsolatokat. — A magyar-román művelődési kapcsolatokról Gáldi László értekezik. Az erdélyi román-magyar viszonyt a legutóbbi évtizedekben Bíró Sándor tárja fel. Gyallay Domokos az erdélyi irodalom egyik vezéralakja a föld és a nép kapcsolatát vázolja gyakorlati tapasztalatai alapján. Az értékes munkához 4 térképet is mellékeltek. Felvilágosító és oktató jellegük napnál világosabb, azért bátorkodunk megemlíteni, hogy beragasztásukat, mai alakjukban, nem tartjuk szerencsésnek, mert könnyen leválnak, s így hamar kiesnek. Pedig igazán nagy szükség van rájuk, mert nélkülük igazán nem lehetne tájékozódni földrajzi térben — történelmi időben. Mindig sokat beszélünk a nemzeti öntudatról, hát most tehetünk is érte valamit. A szaktanárnak nem elég a földrajz-, népismeret-, történelemóra. Be kell iktatni az iskola, a nemzet vérkeringésébe, az önképzőkörök, leventeórák anyagába, az iskolánkívüli népművelésbe, sőt a családok életébe is. — Tegyük élővé a magyar életet, a magyar hitet és tudást. Eddig úgy is eltakartuk a saját magunk igazi értékeit, azért nőttek látszólag elibénk ellenségeink. Erdélyben minden más nép egyszerűen csak élt, de a magyarság cselekedett ; országgá tette Erdélyt, védte ezer éven át töméntelen szenvedések közepette. Minden kő erről beszél, minden elnevezés erre mutat Nagyváradtól Brassóig. Mi nyoma van Erdélyben az oláhok, a románok állítólagos kétezeréves ottlétének? A magyar nevű oláhok, az üresen álló nemesi kúriák, a művészi emlékek, a szép alkotások mind másról tanúskodnak. A magyar, a székely harcolt, vitézkedett, vérét hullatta, életét pazarolta, az oláh pásztor pedig leszállóit az elesettek helyére és elfoglalta azt, amit üresen hagytak a hősök, így fogyott el az erdélyi magyar és így szaporodott el az oláh Erdélyben. Nemzeti öntudatunk megköveteli a tisztánlátást. Budapest. Dr. Horváth Károly. Deák Gyula : Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942. Az Országos* Polgári Iskolai Tanáregyesület kiadása. 520 oldal. Ára 20 pengő ; a munkában méltatott tanárok részére 10 pengő. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület 1929-ben három jubileumi munkát adott ki: A polgári iskola gondolatának kialakulása 1868-ig (Győry Vilmos), A magyar polgári iskola 60 éves múltja (Sághelyi Lajos) és a Polgári Iskolai Közlönyök Repertóriuma 1938-ig (Győry Vilmos). Ismertette e munkánkat Szemlénkben H. Gaudy László. Méltóan csatlakozik e három kötethez Deák Gyula : Feljegyzések a polgári iskola és a Tanáregyesületek múltjából 1938 c. könyve, amelyet annakidején ismertettünk, és most a fenti hatalmas munkája. Mindenki, aki ezt a könyvet olvassa, a legnagyobb elismeréssel fogja letenni; elismeréssel a szerzője iránt, aki e tartalmas munkát nagy utánjárással, bámulatos szorgalommal, gondossággal és türelemmel írta meg. Régen ismerjük Deák Gyulát, aki egész életén át hűséggel szolgálta a polgári iskola ügyét, ismerjük nagy munkabírását, lelkesedését, s ha elolvassuk a könyvet, mely hatalmas sokoldalú tevékenységet fejtett ki pedagógiai, irodalmi és társadalmi téren, munkabírása és tudása csodálatunkat és bámulatunkat váltja ki. E könyvhöz pedig a polgári iskola e páratlan szorgalmú munkása felkutatott lexikonokat, lapokat, folyóiratokat, könyvjegyzékeket, könyvtárakat,
