Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 6. szám - Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv és irodalom korszerű tanításának legfontosabb kérdései
124 Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv korszerű tanításának kérdései. iskolákba szinte egységesen bevezetett új tankönyvsorozat, amit azonban ki kellene egészíteni egy — kizárólagosan a tanár számára készült vezérkönyvnek, amely osztályonként külön-külön csoportosítva az egységes tankönyv alapján minden egyes olvasmányhoz hozzáfűzné azt az ismeretanyagot, amelyet most a tanárnak több könyvből kell összekeresnie készülése alkalmával. Ugyanez a vezérkönyv kiegészítené azután a tankönyvek szűkszavú jegyzeteit is, és megjelölné az egyes olvasmányok didaktikai kihasználásának a módját. Nem gondolok itt azonban természetesen a tanári egyéniséget gúzsbakötő, egységesített, kötelező módszertanra, hanem egy olyan tanári segédkönyvre, mely a dolgozatjavításokkal és egyéb adminisztrációs teendőkkel amúgy is túlterhelt tanár órára való lelkiismeretes előkészületét megkönnyítené. Kiki annyit és olyan mértékben használna fel ebből a vezérkönyvből, amennyit akar és ahogy egyéniségének — amitől elsősorban függ úgyis munkája sikere — a legjobban megfelel. VII—Vili. osztály, a) E két osztály anyaga — a magyar irodalom — egy, tárgyalásának szempontjai is azonosak, és csak az anyag nagy terjedelmére való tekintettel oszlik két részre, ezért e két osztály anyagát és az anyag feldolgozásában követendő vezérelveket együtt ismertetem. Mindkét osztály olvasmányanyaga a régi egyrétegű anyaggal szemben háromrétegű. Az első. réteg az irodalomtörténeti kor jellemző alkotásait, a második a korra és az írókra vonatkozó irodalomismereti tanulmányokat, a harmadik pedig a világirodalmi szemelvényeket foglalja magában. Ez a háromrétegű olvasmányanyag az eddigi anyagnál tehát jóval szélesebbkörű. A régi ú. n. irodalomtörténeten kívül, annak tárgyalásával kapcsolatban, a költők és az írók műveinek ismerete mellett a velük és műveikkel foglalkozó jeles tanulmányokból is kívánják egyes szemelvények olvasását. (Lehetőleg Áranv, Beöthy, Riedl, Császár Elemér műveiből.) Végül pedig megkövetelik, hogy ,,bizonyos korszakegységek háttérszerű megalkotásához“ világirodalmi szemelvények adjanak alapot. Az olvasmányanyag ilyen nagyméretű megszaporodásával szemben — amit leginkább fokoz a VIII. osztályban az a követelmény, hogy a régi irodalom mellett a XX. század irodalmi mozgalmainak fővonásait is be kell mutatni eredeti szemelvények alapján — e roppant ismeretanyag tanítására rendelkezésre álló heti óraszám maradt változatlanul három. Ugyanannyi idő alatt jóval több anyagot kell elvégezni, mint eddig. Jelen körülmények között a segítésnek csak egy módja lehet : az erős anyagrostálás és a régi irodalom aprólékos, pepecselő tárgyalása helyett a gvorsabbütemű, csak a továbbfejlődésre döntő írók és művek korszerű ismertetése. b) irodalomismereti tudnivalók bőven vannak természetesen ebben a két osztályban is. Szükségünk van a legnagyobb írók munkásságát összekötő egyéb irodalmi jelenségek áttekintésére, az egyes korszakokban uralkodó szellemi áramlatok és a világirodalmi ízlés korszakos változásainak alapos ismeretére is. A VIII. osztály anyagának a végén rá kell mutatnunk az Arany halála után bekövetkező, fokozatosan erősödő kettészakadásra, amely irodalmunk életében végbement. Nagyobb egységek összefoglalásai során végeztetnünk kell az egész irodalom területén végigtekintő műfaj-, forma- és eszmetörténeti összefoglalásokat, végül pedig ismertetnünk kell a fontosabb irodalmi és tudományos intézményeinket. / c) A stíluselemzéseket a VII. osztályban a történeti fejlődés szolgálatába állítjuk, és megrajzoljuk a régi magyar irodalmi nyelv alakulásának a képét. A VIII. osztályban pedig át kell tekinteni a mai irodalmi nyelv rendszerén, és a nyelvtan egyes részeinek alapvető jelenségeit kell összefoglalni. Ugyanitt folytatnunk kell a stíluselemzést különösen Vörösmarty, Petőfi, Arany stílusával kapcsolatban.
