Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 6. szám - Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv és irodalom korszerű tanításának legfontosabb kérdései

Dr. Vetésül] Géza: A magyar nije'v korszerű tanításának kérdései. Í23

b) Minthogy az olvasmányanyag szellemiségünk történeti fejlődésének útján halad végig, tisztáznunk kell a korszak, a változás, az uralkodó eszmer világ, a nyelv és a stílus korszerűségének a fogalmát. A szónoklat, történetírás, eposz, dráma, regény műfajának alaki hagyományait és stílusbeli sajátságait is itt kell megismertetnünk házi és iskolai olvasmányok alapján.

c) Nyelvünk mélyebb megismerését az V. és VI. osztályban nyelvtudományi irodalmunkból vett kisebb tanulmányok, értekezések iskolában való olvasásával és megbeszélésével segítjük elő. Erre szolgál az újonnan bevezetett ,,Magyar nyelvi olvasókönyv“. A szóbeli stílusgyakorlatokat ezen a fokon a stíluselemzések képezik, amikor is egyes korok jellemző stílusának alkotó elemeit és vonásait kell megismertetni (pl. a kódexirodalom, a reformáció és ellenreformáció, a felújulás kora, stb. stílusa fősajátságainak összeállítása által).

VI. osztály, a) Olvasmányi anyagában már megkezdődik a tulajdonképpeni irodalomtörténeti oktatás. Az osztály olvasmányi anyagának középpontjában most már nem az egyes korszakok állanak, hanem négy nagy magyar író : Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai. Az ő életük, költészetük megismerése a kiinduló pont, hogy az írói egyéniség és az irodalom sajátos életének legfontosabb jellemző sajátságai megfigyelhetők legyenek. Az első három nagy íróval kapcsolatban ismertetjük továbbá a lírai költészet egyéniségtől meghatározott formáit, és feltárjuk a négy nagy írónak a világirodalommal való kapcsolatait is.

b) Az irodalomismereti tudnivalók ebben az osztályban az irodalmi mű és általában az irodalom sajátos életére vonatkoznak. Kiegészítjük az egyes műfajok rendszerét, és most már le is zárjuk, hiszen az előkészítés munkája az előző osztályokban már részletekben megtörtént. Itt kerülnek elő, mint új tisztázásra váró fogalmak : irodalmi hagyomány, irodalmi irányok, divatok, ízlésrétegeződés, a siker és hatás titka, kritika és általában az írói fejlődés útja, körülményei.

Az egész évi megfigyelések befejezéseképpen pedig történjék meg az esztétikai kategóriák (szép, 'kellem, tragikum, komikum, humor) megvilágítása az olvasott művek alapján.

c) A nyelvi ismereteket ugyanolyan olvasmányok tartják ébren a Magyar nyelvi olvasókönyvből, mint az V. osztályban, csakhogy itt elsősorban a nagy költőink nyelvéről szóló olvasmányokat tárgyalunk. A szóbeli stíluselemzések az írók stílusának megfigyelésére és meghatározására irányulnak.

Iskolai dolgozatok tárgya az V. és VI. osztályban már rendesen értekezés, de nem szabad itt sem elhanyagolni a tanuló képzeletének, kedélyi életének megnyilatkozását (napló, önéletrajz, stb.).

Láthatjuk tehát, hogy az Y—VI. osztály magyar nyelvi anyaga nemcsak abból a szempontból ment át gyökeres változáson, hogy kimaradt belőle a retorika és poétika, hanem elsősorban megváltozott a tárgyalás célkitűzése az évtizedes hagyománnyal szemben. Az új tárgyalási mód kétségtelenül sokkal nagyobb nehézség elé állítja a tanárt, mint a növendéket. A jelenleg használatban lévő új tankönyvek, melyek még kétségtelenül csak tapogatódzások azúj követelmények célkitűzéseinek megvalósítása felé, szokatlanságukkal még csak fokozzák a nehézséget. Az kétségtelen, hogy az olvasmányanyag kiszemelésében elkövettek mindent, hogy eleget tehessenek az Utasítások sokféle követelményének, csak abból a szempontból még hiányosak, hogy az olvasmányokhoz fűzött jegyzeteik nagyon szűkszavúak, és nem jelölik meg az egyes olvasmányok didaktikai kiaknázásának a módját. Ezt minden egyes esetben a tanár leleményességére, tárgyszeretetére és szorgalmas előkészületére bízzák. A megvalósítás érdekében kétségtelenül nagy eredmény a református