Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 5. szám - Szabó Judit: Az osztályozásról
100 Szabó Judit: Az osztályozásról. tanuló akarok lenni, hogy ezzel háláljam meg szüleim jóságát.“ „Kettőzött szorgalommal fogok tanulni“ stb.) 267 tanuló közül csak kettő vallja, hogy nem érdemes tanulni. Tanulóink jóindulatú beállítottságát mutatja, hogy még az érdemenfelüli jó osztályzat is erősebb elhatározást, lelkiismeretfurdalást vált ki. („Szégyenlem magam, minden erőmmel azon leszek, hogy a jó osztályzatot megérdemeljem, hogy a tanár néni bizalmára méltó legyek“ stb.) Mi következik ezekből a megállapításokból? 1. Emeljük a mértéket az osztályozásban. Hogy ezt igazságosan megtehessük, már a második félév elején szigorú számonkéréssel, gyakori és vázlatosan a régebbi leckékre visszatekintő feleltetéssel szorítsuk a tanulókat szorgalmas és értelmes tanulásra. A már régebben elvégzett anyaggal állandóan fenntartott kapcsolat rendkívül fontos különösen leánygyermeknél, aki hajlandó beleveszni a részletekbe, a nagyvonalú áttekintésre, rendszerezésre kevesebb adottsága van, mint a fiúnak. Az ismeret csak akkor válik a tanuló szellemi életének szerves, használható részévé, ha azt kiemeljük egy óra szűk keretének leckeszerűségéből, és levegős távlatba állítjuk be. így a tanuló is művelődésnek, gyarapodásnak érzi a tanulást, nem gépies, taposómalombeli munkának. 2. A szigorú megítélésben legyünk egyöntetűek. Ezt úgy érjük el, ha egymás óráinak meglátogatása után tapasztalatainkat és így az osztályozást is alaposan megbeszéljük. Biztosan minden látogató tanul kartársától, de tanulhasson a meglátogatott is a látogató meg« figyeléseiből. Növendékektől hallottam, de magam is tapasztaltam, hogy ugyanannak az osztályzatnak az értéke tanárok szerint változik. Van, akinél a kettest megérdemelni nehéz, másnál meg nem kapni lehetetlen. 3. Egyéni megbeszélésekkel, útmutatással, tanáccsal, a tanuló egyénisége szerint dicsérettel vagy korholással irányítsuk és értékeljük munkáját, hogy a hivatalos osztályzaton túl állandóan érezze a tanár jóakaratú, erőskezü, őt egyénileg számontartó vezetését. Megfigyelésem elején azt mondtam, hogy tanulóinknak az osztályozással szemben tanúsított magatartása némileg nevelői munkánk értékmérője is. A feleletekből nyert általános kép kedvező. Tanulóink érzelmi és akarati beállítottsága becsületes, vallásos, törekvő. Lelkiismeretük nagyon érzékeny. A szülők gondjának mély, sokszor a gyermeki gondolkozást felelősségben meghaladó átérzését, az iskoláztatásnak megtisztelő kiváltságképpen! értékelését a kisebbségi élet edzette beléjük. Az intézet szellemének beszervező erejét világosan mutatja a még be nem szerveződött I. osztály. A középiskolás diákéletben még idegen, elemistásan lelkendező tömeg, külsőséges, durva hatásokra beállítva: az osztály 75%-a veréstől fél, ha rossz lesz az értesítője, a jövő iskolai évben már nem fog kiríni az intézet egységes képéből. Székely udvarhely.Szabó Judit.
