Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 5. szám - Szabó Judit: Az osztályozásról
Szabó Judit: Az osztályozásról. 97 Az osztályozásról. Az osztályozás ítélet. Tanárra és tanulóra egyaránt. I. Az osztályzatban ítéli meg a tanár a tanuló félévi munkájának eredményét. A megítélés szükségképpen tantárgyakként egyetlen jegyben nyer kifejezést, és az egyéni képességek és eredmények sokféle változatára mindössze négy jegy áll a tanár rendelkezésére. Ebből két dolog következik: 1. Az osztályzatok csak minőségi csoportokat állapítanak meg és még csak nem is pontosan elhatárolhatókat, a csoportokon belül az egyéni különbözőségnek megfelelően igen sok árnyalat adódik. 2. Az egyetlen jegy a tanár gyermekismeretének, állandó megfigyelésének sűrített szintézise. II. Ebből következik, hogy az osztályzat tehát ítélet a tanárra nézve is, mert a tanár szintétizáló, a gyermek értelmi és akarati életét, képességeit, azok fejlődését és teljesítményét egységben látó képességének, világos, elfogulatlan bírálatának próbája. Eltekintve attól, hogy egy normális képességű osztályban az osztályzatok egyensúlya, vagyis egészséges és arányos eloszlása a tanár munkájának eredményét is szemlélteti. Az osztályzatról a tanulónak is tudnia kell, hogy az alapos tanári mérlegelés és megfontolás eredménye és az osztályközösségnek minőségi csoportokba való osztályozása nem egyéni teljesítmények hajszálpontos megállapítása. Honnan tudhatja ezt a tanuló? A tanárnak vele folytatott beszélgetéseiből, feleleteire, dolgozataira tett, egyénileg neki szóló megjegyzésekből. Ezekben fogja látni az egyéni gondozást és ezen keresztül megérteni és méltányolni az osztályozás munkáját. Ez pedig feltétlenül szükséges, hogy a tanuló az osztályzatot annak lássa, ami : önismeretre tanító, munkára serkentő buzdításnak. Természetesen érdekelhet tehát, hogy milyen hatást váltott ki a félévi osztályozás növendékeinkben. Ez a hatás némileg nevelői munkánk eredményének is tekinthető. Intézetünk — a székelyudvarhelyi református Nőnevelőintézet — nyolc osztályában (I—IV. o. gimnázium, I—IV. o. líceum, tanítónőképző) 267 tanuló felelt írásban hat kérdésre. I. kérdés : „Megfelelt-e a félévi értesítő várakozásodnak, jobb-e vagy rosszabb annál, amilyent vártál?“ Ez a kérdés a tanulók önismeretét teszi vizsgálat tárgyává. A feleletek világosan mutatják az önismeret teljes hiányát az I. osztályban. 40 tanuló közül csak 2 kapott olyan értesítőt, amilyent várt, 38 rosszabbat. A gyermeknek önmagáról kialakított képe a valóságnál ked1
