Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
S4 Hazai és külföldi irodalom. hogy magunk is tudjunk gondolkodni benne. Minden tudásnál nagy különbség van abban, hogy saját tapasztalatainkból szűrtük-e le, vagy csak megtanultuk, amit mások megállapítottak. Mondani sem kell, hogy mennyivel többet ér az a tudás, amelyet saját tapasztalatainkból szerzünk. Különösen így van ez az elektromosság tanával. Ez a könyv megismertet a Volt, Ampér és Ohm fogalmával és mérésével, az indukciós kísérletekkel, a váltakozó árammal, a tükrös és tangens galvanométerrel, a szikrainduktorral, a villamos órával és ingával és végül az igazi motorral. Ez a könyv bizonyára még népszerűbb lesz mint az első, s nagyban hozzájárul az ifjúság elektrotechnika iránti érdeklődésének felkeltéséhez és ismereteinek gyarapításához. K. Sebestyén Endre : Hatezer angol és amerikai szólásforma. Nincs még egy nyelv a földkerekségén, amely annyira gazdag volna szókincsben, kifejezésekben és azok ezernyi árnyalatában, mint az angol. Ennek oka Anglia mozgalmas történelmében található, a számtalan hatalmas arányú asszimilációban (ősbrit, latin, dán, francia, renaissancebeli spanyol, olasz), mely mind óriási mértékben gazdagította és gyarapította az idegen hatásokat magába olvasztó eredeti angol-szász nyelvet. Az újkor kezdetén történő felfedezések, Angliának világhatalomra való emelkedése, gyarmatosításai, mind újabb és újabb szó- és kifejezésbőséggel duzzasztották az angol nyelvet. A világháború utáni éra és ennek korszakalkotó, új vívmányai is hozzájárultak a nyelv hihetetlen mértékű újításához. De a sok újdonság és vívmány szótárgyarapító hatása mellett egy egészen új hatás is kezd mutatkozni már a múlt század végén. Addig az irodalom nyelve a művelteké volt. A köznép vulgáris nyelve nem tudott polgárjogot nyerni az irodalomban, bármennyire is szerepeltek irodalmi művekben az alacsonyabb osztály tagjai. A párbeszédekben a szereplők, kevés kivétellel, a legkifogástalanabb angolsággal beszélnek. A legújabb irodalom sokkal reálisabb. Nemcsak hű korképeket ad, hanem nyelvezete is, ahol szükséges, teljesen kollokviális. Az angol nyelv minden gazdag változata, legfinomabb, legműveltebb árnyalatától a legvulgárisabb, legnépiesebbig, manapság szoros és nélkülözhetetlen tartozéka nemcsak a beszédnek, hanem az írott nyelvnek is. Ma a legiskolázottabb, legkonzervatívabb osztály is szabadon használja az alacsonyabb rétegekből sarjadt kollokviális, képletes kifejezéseket, szavakat és idiómákat, amelyeket még ezelőtt huszonöt évvel megvetett és közönségesnek tartott. Az angolul tanuló idegen, bármennyire kitűnő nyelvérzékkel rendelkezik is, és bármennyire jól és folyékonyan sajátította is el az angol nyelvet, alkalomadtán megdöbbenve tapasztalja, hogy beszéde nem oly könnyed, szabad, mint egy angolé, és hogy igen sokszor még könnyű szöveget sem képes megérteni, jóllehet minden egyes szavát ismeri. Ennek oka főképpen az, hogy minden nyelvkönyv, kevés kivételtől eltekintve, a kollokviális irodalom előtti korszak merev nyelvét ismerteti, mely nyelv már meglehetősen távol esik a mai angoltól, amely kaleidoszkópszerűen változik szinte napról napra a legkülönbözőbb hatások következtében. Ezek a hatások az óriási angol világbirodalom minden egyes részéből, valamint az Amerikai Egyesült Államok nagy, nemzetiség-olvasztó kohójából áramlanak szüntelenül a szigetország felé. De nemcsak kollokviális kifejezésekkel találkozunk mind az írott, mind a beszélt angolban, hanem a legvulgárisabb nyelvi termékkel, a ,,slang“-gel is, mely tulajdonképpen nyelvi karikatúra, és éppen szokatlanul élénk és néha groteszk kifejező erejének köszönheti hatását és népszerűségét. E szólásformák ismerete nélkül szinte lehetetlen megérteni nemcsak a modern irodalmi termékeket, hanem a képletes kifejezések hátterét képező gondolatvilágot is. Ma elengedhetetlen szükséglet egy nyelv — különösképpen az angol nyelv — tanulásánál, melynek irodalma a legelső helyen áll, egy olyan gyűjtemény, mely a leghasználtabb szólásformákat és kifejezéseket tartalmazza. Mint ilyen, kitűnő szolgálatot tesz Sebestyén Endre debreceni angol lektor : „Hatezer angoj
