Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodalom. 95 és amerikai szólásforma“ c. gyűjteménye, amely a leggondosabban és legszakszerűbben összeválogatott, könnyen áttekinthető rendszerbe foglalt, kollokviális kifejezéseket tartalmaz teljes mondatok alakjában. Nélkülözhetetlen segédeszköz a szótár mellett ez a szólásformák gyűjteménye diáknak és felnőttnek egyaránt. Nem jelent többletmunkát, ellenkezőleg, a szólásformák fordulatos, eleven, néha torz kifejező ereje élvezetes tanulmánnyá teszi, éppen abban a formában, amelyben egy nyelvet tanulni kell : egész mondatokban, így nemcsak elszigetelt szavak raktározódnak el az emlékezet tárházában, hanem az asszociáció összetartó erejénél fogva egész kifejezések és mondatok használatra kész alakban. Ez a tanulás egyedüli célravezető módja. A könyv, beosztásánál fogva, áttekinthető, könnyen forgatható. Anyagának összeállításában az alábbi csoportosítás szerint járt el a szerző : 1. Angol közmondások, amelyeknek nagy része magyar feldolgozásban még nem részesült. 2. Tiszta idiomatikus kifejezések. 3. Jelentés átviteles formák. 4. Értelemtöbbséggel bíró szavak használata. 5. Közhasználatban állandósult formák. 6. Segédszavak felvételével (prepozíciók, határozószók stb.) történő értelem módosulások. Sebestyén Endre munkáját a legmelegebben ajánljuk mindazoknak, akik angolul tanulnak vagy tanultak, mert a legelőrehaladottabbnak, a legjelesebb műfordítónak is nyereség. Figyelembe kell venni még azt is, hogy nemcsak angol, hanem amerikai szólásformák is szerepelnek a munkában. Ez nem •csekély jelentőségű, mert az amerikai irodalom és nyelv érezteti hatását a szigetországi angol nyelv legkonzervatívabb berkeiben is és sok lényeges változást hozott létre eddig is. A jeles szerzőnek egy magyar-angol szólásforma gyűjteménye is készítés alatt áll, jóval nagyobb terjedelemben. A műfordítók tábora és azok, akik ilyen nélkülözhetetlen segédeszköz hiányában nem mertek hozzáfogni eddig magyar-angol műfordításokhoz, végre nyerni fognak egy rég nélkülözött és áhított segédletet ebben a munkában, és nem tudjuk eléggé kérni Sebestyén Endrét, hogy a magyar-angol részt minél előbb bocsássa rendelkezésünkre. Sárospaiak. Dévai Jenő. Kersehensteiner G. : Grunduxioin des Biidunysprozesses. Union Deutsche Yerlagsgesellschaft. Berlin. Év nélkül. 252 lap. Korunk Pestalozzijának — mint Spranger nevezte írónkat — egyik legmélyebb és a pedagógia legalapvetőbb kérdéseit taglaló tanulmánykötete van előttünk. Munkája bevezető részében a közösségi nevelés lélektani alapjait vizsgálja az író. Egész itt ismertetendő rendszerét Spranger által felállított életformákba (Lebensformen 1930) ágyazza be. Már ez az elvi magatartása, ill. állásfoglalása is jellemző további fejtegetéseire. Éppen a fentebb említett felfogása következtében a nevelési folyamat szerinte nem más, mint az objektív szellemnek állandó újraélése és az egyénben való állandó megújítása. Áz objektív szellem a közösség kultúrkincsével azonos, és az egyén szellemi kultúrkincsének teljesen adequátnak kell lennie ezzel. Ezen a ponton határozza meg a szerző a mai nevelésben hódító gondolatot : az egyénnek formálódnia kell a közösségi szellemhez, mégpedig azért, mert az egyén a maga pszichikai erejét csakis lelki energiáinak formálóitól : a közösségtől, néptől, államtól, a közösség által kitermelt objektív kultúrkincsekből merítheti. A tanítás célja tehát az objektív szellem egységes irányítása alá rendelt egyéniség kialakítása. Az egyéniség pedig nem más, mint az ember azon tulajdonsága, ahogyan a világ dolgaira reagál. Felvetődhetik azonban a kérdés : a velünk született tulajdonságok mennyiben játszanak szerepet ebben az állásfoglalásban? Ez a velünk született csíra adja meg a lehetőséget arra, hogy az individuum teljesen beleilleszkedhessék a közösség kultúrájába. Ezt kell minden egyénnek magáévá tennie, és a nevelés is akkor éri el igazi célját, midőn az egyén a közösség objektív kultúrjavait magáévá teszi. Ez a mozzanat biztosítja azután a közösségi szellemnek és kultúrának fennmaradását. Egyúttal azonban eredetiségének megtartását is. Ezért van beláthatatlan jelentősége a