Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 1. szám - Burián László: Imádságra nevelés a vallástanításban
2 Burián László : Imádságra nevelés a vallástanításban 1. Kálvin felfogását az imádságról az Institutió III. könyvének 20. fejezetében találjuk. „Az imádság jótéteménye által érjük el azt, hogy a mennyei Atyánknál számunkra letett kincsekhez juthatunk. Az imádság ássa ki az Úr evangéliumában kijelentett s a mi hitünk által meglátott kincset. Isten a Szentleiket teszi meg mesterünkké az imádságban, hogy ő diktálja azt, ami helyes, és féken tartsa indulatainkat.“ Az imádság négy törvénye : „Első térvénye, hogy lelkünk és elménk úgy legyen hozzákészülve, mint ahogyan illik, akik Istennel akarnak társalogni. Második az legyen, hogy igazán érezzük a mi gyámoltalanságunkat. Harmadik, hogy az imádkozó saját dicsőségének minden gondolatáról mondjon le, minden képzelt méltóságát vetkezze le. Negyedik, hogy az igaz alázatosságtól teljesen lesújtva ugyan, de mégis meghallgattatásunk biztos reményében fogjunk a könyörgéshez.“ 2. Vorwerk Dietrich az imádság összes kérdéseit és az imádságra nevelés módszertanát érintő nagy alapossággal megírt művéből ismertetjük Luther felfogását az imádságról. „Kétféle beszélgetés van : az egyik, amikor Istennel beszélünk, a másik, amikor Isten beszél velünk.“ „Mindkettő Isten nagy jótéteménye, de az ő beszéde sokkal vigasztalóbb, mint a miénk.“ Luther szerint az imádság nem az ember teljesítménye, hanem sokkal inkább tiszta befogadóképesség, a koldus üres keze, mely alamizsnát kér, a lélek megnyitása az isteni erő beáramlása előtt. Istent Krisztus segítségével érthetjük meg, Krisztusról pedig a szentírásban adott igéből értesülünk. Tehát az imádságnak alapja a szentírás. Bibliaolvasás nélkül az imádság tévelygő, imádság nélkül a bibliaolvasás eredménytelen. 3. Girgensohn szerint az imádságban fellendül lelkünk Istenhez, de nem önmagunktól lendülünk fel, hanem Isten ragad magával. Az imádság által Isten beszáll a lélekbe, közli azzal erejét, átformálja akaratához : ez az imádságnak igazi és legmélyebb értelme. A kérő ima csak akkor jogosult, ha alaphangja összecsendül a Getsemánékerti szavakkal : „Ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te.“ Ezt a gondolatot még kiegészítem Robertson véleményével : „Az olyan imádság, mely nem képes arra, hogy kívánságainkat megfékezze, hogy szenvedélyes vágyainkat csendes alázatossággá változtassa, aggódó és lázas várakozásunkat hallgatag önmegtagadássá tegye ,nem igazi imádság, és csak azt bizonyítja, hogy az igazi imádságnak lelke nincs meg mibennünk.“ 4. J. Segond a touloni líceum tanára La Priére, étude de Psychologie religieuse c. munkájában négy pontban foglalja össze az imádság lényegét. 1. Minden imádsághoz hozzátartozik a belső koncén lráció (recueillement). A világtól és környezettől való elvonatkoztatást szolgálják a szemlélődés, a kéznek imára kulcsolása, imakamarába való visszavonulás. 2. Kérés ugyan nincsen mindig az imádságban, és szerinte nem is jogosult, azonban a szükségérzetből fakadó vágyakozás, törekvés valami után (aspiration) elengedhetetlen fel-
