Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról
Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástuáatáról. 83 a gimnázium és reáliskola céljainak összezavarása miatt bővültek ki annyira“. A mai gimnázium tárgyi összetételénél fogva — amely az egységesítés velejárója, következménye — nem reagál, nem reagálhat e jogos és helyes észrevételekre. Az óklasszikai nyelvek mellett fokozott mértékben helyet szorít a reáliáknak, ami a tanítás eredményére — jól ismert okokból — nincs jó hatással. A sárospataki tantervtervezet igyekszik olyan lehetőségeket teremteni, amelyek a tárgyak felhalmozásán és az okvetlenül velejáró túlterhelésen kívánatosán változtassanak. A tervezet a reformtörekvéseknek érdekes terméke, amely két szempontból érdemli meg különösen figyelmünket. Az egyik, hogy a latinmentes alsó tagozatra bifurkált felső tagozatot — amely a gimnáziumnak és reálnak felelne meg — kíván felépíteni (és itt alighanem a francia középiskolai rendszerhez hasonló fejlődésre gondolt), a másik szerint kívánja, hogy a tanuló ,,a halmozott ismeretek emészthetetlen nyers tömege helyett főleg a szellemi dolgok iránti fogékonyságot és a tudományok lelkes és soha nem lankadó szeretetét“ tegye magáévá. Az egyik szempontot elejtették. A mai gimnázium egészen más, ellentétes alapon épült fel. Az egységesítés a tagozatokra való elosztást kizárja. Az utóbbinak megbecsülésreméltó nyomai fellelhetők a mai gimnáziumon belül. E cél elérésére különös súlyt helyez maga Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a gimnázium céljairól szólván, ismételten kiemelte és kifejtette, hogy nem az ismeretek sokasága, hanem az irántuk való fogékonyság felkeltése és ugyancsak a tudomány szeretete legyen és maradjon a gimnaziális oktatás célja. Kérdés most már, hogy a felhalmozott, nehezen összhangba hozható tárgyak mellett ez a mindenkép kívánatos cél elérhető-e. A sárospataki tervezet 9 osztályt 366 órával vesz számításba. Harmincnégy órával többet a gimnázium akkori óraszámánál. A terv szerint az óraszámtöbblet nem súlyosbít, mert a felvett tárgyak (közöttük az ének, testgyakorlás, rajz nagyobb óraszámmal) ,,nem okoznak annyi szellemi megterhelést, mint azok a stúdiumok, amelyek rovására felvétettek“. Az alsó osztályban nagyobb az óraszám, hogy a gyermek lehetőleg ne maradjon magára. A testgyakorlás az angol nevelés mintájára a test elsatnyulását megakadályozandó, kedvezményben részesül. A gondosan összeállított, pontosan a kitűzött célt szolgáló tanulmányok mellett végül következtetéseit merészen vonja le, mint amilyen : ,,jogi karra reálszakos nem engedhető“. Bármilyen sajnálatos is legyen, hogy kivételes tehetségek a szabad pályaválasztástól elüttessenek, az objektív szemlélő e határozat ellen kifogást nem emelhet. A sárospataki tantervre vízi ós javaslattal szándékosan nagyobb terjedelemben foglalkoztunk. Azokra az észrevételekre tértünk ki nyomatékkai, melyek a mai gimnázium szempontjából fokozott figyelmet érdemelnek. Kiemeltük azokat mint olyanokat, melyek a magyar protestáns iskola hagyományából valók, múltjának megfelelnek. Azokból merítvék — mikor a magyar protestáns tanár hivatástudatának értékemelését szolgálják — fontos feladatot is rónak rá.
