Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról
84 Dr. Philipp Kálmán: A magyar protestáns tanár hivatástudatáról. A magyar nyelv erőteljes művelése, a nemzeti szellem ápolása, erősítése, terjesztése, az óklasszikai nyelvek helyének pontos megjelölése, a modern tudományoknak, a reáliáknak megfelelő keretekben való művelése olyan fontos tényezők, amelyek a magyar protestáns tanárt munkájában irányították. Távol áll tőlünk, hogy azt állítsuk, hogy ezek a magyar közoktatásügyben, a magyar középiskolában, a gimnáziumban nem vittek vezető szerepet. De ezzel szemben állíthatjuk, hogy a fennálló keretek, melyek között az elvégzett munka eredménye kívánatosán a cél érdekében érvényesülhetett volna, nem voltak és ma még kevésbbé szerencsések. Igazolják azt az egyes intézeteken belül folyó kísérletezések, melyek a tudás differenciálódása, hajlamok, tehetségek érvényesülése érdekében ipari, kereskedelmi tagozatok felállításában nyilvánulnak meg.1 Azok a panaszok, melyek a tanterv enciklopédikus jellegét, az osztályok túlterhelését hibáztatják, mind általánosabbak lesznek. Az észrevételekből álljon itt egy csokorra való : sok az anyag, a régi újjal bővült. Az óraszám csökkent. Az anyag feldolgozására nem elegendő. Az órákat az új tárgyak foglalják le. A tankönyvek az anyag nagymérvű összesűrítésével készülnek. Egészséges, kívánatos szelekciónak nyoma sincs. A gimnázium tömegiskola lett.1 2 (Most lett csak igazán azzá, mert a líceum, a gazdasági, ipari, kereskedelmi középiskolák speciális rendeltetésüknél fogva nem enyhítenek terhén. A főiskolára tódulok tömege csakis a gimnáziumra veti magát!) Az egri cisztercita gimnázium észrevételei külön lapot érdemelnek. Érdemes náluk megállapodnunk, hogy eszmemenetünkből folyó következtetéseinket igazolva, megerősítve lássuk. ,,A tanterv művelődési anyaga a divatos jelszavak hatása alatt áll“ — így kezdik s a tankönyvekre vonatkozó helyes megjegyzések után a módszer és tanulás egyensúlyában beállott eltolódásról a következőket mondják : „... az iskola ma-holnap a módszerben éli ki magát, míg a tanulás, a komoly egyéni munka veszít mélységéből. A tanár módszertanilag feldolgozhatatlan tananyag súlyával a vállán 50—60-as létszám mellett napszámosa lett hivatásának“. Mindezek azután szomorú következtetésekre okul szolgálnak, mint amilyenek : ,,az érettségi bizonyítványok nem reálisak“, a munkáltató oktatást jól szolgáló szemléltetés a vidéki intézetekben éppen nem, vagy nehezen vihető keresztül, mert a szükséges különtermek és felszerelés nem állanak rendelkezésre.3 Nem tartozott szorosan tárgyunkhoz azoknak a hiányoknak felsorolása, amelyek a mai gimnázium tantervéből kifolyólag előállnak. Célunk nem volt az, hogy rámutassunk a mai gimnaziális oktatás nehézségeire, hanem elsősorban az, hogy azokat az alapvető elveket láttassuk, ismertessük, amelyek mint a protestáns iskola hagyományos erősségei megszívlelésre, követésre méltók lehettek 1 A budapesti izr. fiúgimnázium ipari, gépészeti, a debreceni piarista gimnázium kereskedelmi tagozatot állított fel. (Értesítők. 1940.) 2 Budapesti kegyesrendi gimnázium. (Értesítő. 1940.) 3 Egri ciszterrendi gimnázium. (Értesítő. 1940.)
