Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Belföldi lapszemle
260 Belföldi Lapszemle. ISKOLA ÉS ÉLET. 2. sz. Cseke Domokos : A kereskedelmi és ipari szakoktatás Erdélyben a román megszállás alatt. — Szólás Rezső: Üj magyar életszemlélet az iskolában (alcímei : magyar nacionalizmus, az állam feladatai, ki és mi a magyar?, a magyar föld, a társadalmi kérdés, hagyomány és tekintély, a diktatúra, az ifjúság tennivalója, összegezés). — Rejőd Tibor': A nevelés higiéniája. 2. sz. Takaróné dr. Gáli Beatrix: A kereskedelem mint élethivatás. — Radványi Kálmán: A tanulók szórakozása. MAGYAR TANÍTÓKÉPZŐ. Március (3. sz.) Bognár Gyula : A magyar világnézet kialakítása a líceum magyarnyelvi és irodalmi tanítása útján (folytatása a 4—6. számban). — Holtai István folytatja cikksorozatát a német akadémiai tanítóképzésről (IX.), majd ismerteti a lap a kolozsvári állami líceum- és tanítóképzőintézetet. Április (4. sz.) Nagy Sándor : A tanítóhiány és az 1938 : XIV. te. módosítása. — Bácsfalvy Antal: A hegedűtanítás a líceumban. — Werger Márton : Bécsi tapasztalatok. Május (5. sz.) Mezősi Károly : Az iskolai történelmi gyűjtemény (I—-II.). — Diószegi Balázs : Kötetlen rajzfeladatok. Június (7. sz.) Jankovits Miklós : Mai koreszmék a nevelésügyben. — Mesterházy Jenő főtitkári jelentése. — Dirmayer Mária : A nagyváradi állami leánylíceum s tanítónőképző. KERESKEDELMI SZAKOKTATÁS. Március (7. sz.) Hárs János : A korszerű számtantanítás módja és eszközei. Április (8. sz.) Kolb Béla : Foglalkozzunk a szövetkezeti iskola gondolatával. Május (9. sz.) Kirchner Ilona : A kereskedelmi leányközépiskola tanulótársadalma. Június (10. sz.) Batizi László : Az új tanterv és a magyarságismeret. Július (11. sz.) Laurentzy Vilmos: Az államvezetésre nevelés problémája. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. XXXVI. 18. (május 3.) Harsányi István : A diák és szünidő (alcímei : minden diák várja ezt, a szülő és a szünidő, az utazás ember- és társadalomismerethez vezet, szervezzük meg a belföldi diákcserét, idejében nyitogassuk gyermekeink szemét, pénzkeresés komoly munkával, fontos a jó könyvek közelsége). EVANGÉLIKUS ÉLET. IX. 7. (február lő.) Bánkúti Dezső : Evangélikus diákság címen Scholtz Oszkárnak az előző számok egyikében megjelent cikkéhez szól hozzá. Scholtz szerint az egyetemi ifjúság egyházi vezetésének alap- feltétele a középiskolai tanulóifjúság egyházi nevelése. Szerencse Scholtz szerint, hogy vannak tanárok, kik a vallásórákon kívül is beleviszik tanításukba az evangéliumi meggyőződést. Azonban Szigethy Lajos erre vonatkozó tervezete .kevés Bánkúti szerint, ezért 1936-ban Prőhle Károly indítványozta egy olyan tanfolyam rendezését, mely a fiatalabb tanári nemzedéket nevelné egyházi tanári munkára : ne csak pedagógiai, didaktikai nevelést kapjanak. Anyagiak miatt nem valósult meg e terv, pedig nem nagy összegről volt szó. Az ifjúsági istentiszteleteken az egész ifjúságnak kellene mindenütt részt- vennie, s erre kényszerrel is nevelni kellene, mert az ifjúság csak így nevelhető. Jó példát kell a prezsbitereknek nyujtaniok. 15. (április 12.) G. L. : A csendes napok mérlege. Tanulságai: 1. Az ifjúság beleszokott s örül nekik. 2. Mindkét iskolafajban (iparostanonc és középiskola) működő tanszemélyzet önként s kedves kötelességnek tartva vesz bennük részt. 3. Megfelelő formát találtak a budapesti vallástanárok. 4. Minden vallástanító lelkész felkészítheti rá, mint lelkipásztor, tanulóit. 5. Ép ők hivatottak e napokon a lelkipásztori szolgálatra. 6. A tömeg az ifjúságra felemelő hatással van. 7. A hibákat kölcsönösen kell elnézni. 25. (június 21.) Vegyesházasságok. Rásó Lajos és szentpéteri Kun Béla a két protestáns egyház közötti házasságokra vonatkozó tervezetét elfogadta a két egyház közös bizottsága. Ennek értelmében reverzális nem vehető, áttérést sem szabad kívánni. Örömmel vesszük ezt, mert az evang. zsinat már a II. te. alkotásakor érezte a hozott cikkely helytelenségét, de a református
