Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 3. szám - vitéz Bessenyei Lajos dr.: A görög tanítása
vitéz Hessenyei Lajos dr. : A görög tanítása. 49 A görög tanítása. Önkéntelenül, de szándékosan is felvethető a kérdés: szuk- séges-e, érdemes-e még a görög tanításáról cikkezni? Nem követiink-é el anachronizmust, ha erről a tárgyról írunk, mint az az ember, aki pókhálós és porosüvegű ablakon kérészül néz ki a sötét és dohos- levegőjű szobából a szabad természet napfényes, ragyogó világába, és belülről akar a kintlevőkre nézve egyet-mást elmondani? Hiszen a görög tanításáról iskoláinkban, sokan már csak úgy beszélnek és írnak, mint egy haldokló lény utolsó vonaglásáról, ami után elháríthatatlan ul következik a vég, a megsemmisülés. Mindezeket alaposan végiggondolva, magam részéről mégis szívesen teszek eleget ama felkérésnek, hogy a görög szakmethodikájáról írjak, és talán a legfontosabbakat mondjam el. Teszem ezt először is azért, mert ma még a görög gimnáziumaink tényleg rendes tárgya, másodszor pedig azért, mert az a sokaktól megjósolt és követelt halál, a görög végleges eltűnése középiskoláink tantervéből, mégsem fog olyan könnyedén és hamarosan bekövetkezni. Hiszen megcáfolhatatlanul igaz, hogy : ,,.. .mulasztást követne el a magyar köznevelés, ha nem adna módot legalább az ifjúság egyik részének arra, hogy görög tanulmányai során egészen, mély történeti műveltségre tegyen szert azáltal, hogy visszahatolhat esztétikai, tudományos és filozófiai értelemben egészen európai művelődésünk ősforrásáig“ (Részletes Utasítások, I. 250. 1.), vagy tovább : ,,Az európai művelődés tulajdonképpen a görög kultúrának európaivá kiszélesedése a latin közvetítés segítségével. A modern élet jelenségei politikai, nemzeti és szociális szempontból éppen úgy csak a görögökön át érthetők meg, mint művészeti és tudományos szempontból“ (u. o. 252. 1.). Ezt a tényt figyelmen kívül hagyni és mellőzni sohasem lesz könnyű feladat, és aki törődik azzal, hogy a magyar tudomány és művészet életfolyamata szellemtörténeti útjában visszafelé is mindig bejárható legyen el egészen a legvégső hajszálcsövekig, az a görögöt, ha kevésszámú intézetben is, de benne fogja hagyni a rendes tárgyak sorában. Elvégre a legmodernebb meg- tervezésü és megépítéséi palotához is kell fundamentumot ásni! A görög tanításának célja az elmúlt félszázad alatt megjelent tantervekben (1899., 1926., 1938. évi tantervek) lényegesen bővült. Az 1899-i fanterv így tűzi ki a célt : „A kiszemelt íróknak nyelvtani ismereten nyugvó megértése és szabatos fordítása.“ Az 1926-i tantervben a görög és latin nyelv és irodalom célja egyesítve van és így hangzik: ,,a) A görög és latin írók megértésére és szabatos fordítására való képesség biztos nyelvtani ismeret alapján, b) A görög
