Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 2. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 15 halmazt, nem memorizáltalunk, nem preparáltatunk, hanem a fizikában megismertetjük a jelenségeket, megtanítjuk a tanulót arra, hogy a lényegeset meg tudja különböztetni a lényegtelentől, megtanítjuk az okok keresésére helyes következtetésre, önállóságra — fizikus gondolkodásra szoktatjuk őket. Ä matematikában hasonló a helyzet. Mindezt az órán közös munkával érjük el, otthonra alig marad más, mint rövid ismétlés. Mint internátusi tanulmányi felügyelőnek, módomban volt megállapítani azt, hogy a tanulók elfoglaltságának a legkisebb részét okozza a fizika és matematika. Legtöbb dolgot adnak a nyelvek s főleg a latin. Néhány megjegyzést kell tennem a szerzőnek a harmadik osztályos fizikakönyvről telt megállapításaival kapcsolatban is. A vád a könyv ellen az, hogy a legelején megmagyarázza a fizika és kémia közti különbséget akkor, amikor a gyermek a kémiának még hírét sem hallotta! Hát a könyv éppen ezért magyarázza ezt meg. Mert ha csak annyit mondana, hogy a fizika természeti jelenségekkel foglalkozik, akkor a tanuló joggal hinné azt, hogy pl. az égés is ide tartozik. A harmadik osztályban új tárgy a fizika, ez a magyarázat tehát kell, és ahogyan a könyv teszi, az jó is. „Agyafúrt, magasrendű kísérlet“ azdr.Törös szerint, ha foszfort gyújtunk izzó platinával! Miért lenne ez agyafúrt? Itt nem a parafadugó és a rézdrótok a fontosak, hanem az égés. Platinaelektródról a tankönyvben szó sincs. Hogy elektromossággal drótot lehet izzítani, ezt ma már minden gyermek tudja az izzólámpánál szerzett mindennapos tapasztalatából. Ez nem okoz zavart a megértésnél. Ellenben igenis bajt okoz az, ha a várt ’/5 résznyi térfogatváltozás helyett esetleg mást kapunk, vagy esetleg egyáltalában meg sem indul a folyamat — mert ez is előfordulhat gyertvás kísérletnél. A gyermek joggal kérdi, hogy ha nem >/5 rész lesz a változás, miért állítjuk azt, hogy V5 rész oxigén égett el! Sehol sem olyan fontos a lehetőleg jó eredményt adó kísérlet, mint az alsófokú fizikatanításban. Hiszen ott ez az egyetlen bizonyító erő a tanár kezében. Ezért írta le a tankönyv szerzője a foszforos kísérletet, mert az pontos eredményt ad zavaró mellékkörülmények nélkül. Ennek a tankönyvnek az ábrái és képei egyáltalában nem szerencsétlenek, sőt kitűnőek, szemléletesek és egyszerűek — még a gőzgépé is. A fényképeket is céltudatossággal és nagyon is indokoltan elhalmozta a tankönyvíró ott, ahol arra valóban szükség volt. Ne feledjük el, hogy a középiskolai tanuló sem fizikát, sem matematikát könyvből nem képes tanulni. Azt előbb meg kell vele értetni, s csak azután értheti meg a könyvet is, ábráit is. Én pl. a fentemlített könyv ábráit vettem alapul az órán való rajzoláshoz s nyugodtan állíthatom, hogy a tanulók megértették, sőt a következő órán önállóan reprodukálni is tudták. Dr. Törös szerint ez a könyv agyondícsért. Hát nem! Ha dicsérték, csak a megérdemelt elismerést kapta meg. A cikk olvasása közben az jutott eszembe, hogy én a magam részéről nem vállalkoztam volna tőlem távol eső tárgyakkal kapcsolatban hasonló feladatra. Nem tudhatom, hogy az illető tudomány milyen logikai mélységeket tartalmaz, mik a céljai s eredményei. Csak fizikus tudhatja azt, hogy szak- tudománya a valóságnak milyen csodálatos titkait tárja fel és magyarázza meg. Csak azoknak, akik behatóan foglalkoznak ezzel a tárggyal, lehet alkalmuk arra, hogy annak a megdöbbentően precíz és bámulatos céltudatossággal megalkotott gépezetnek, amit természetnek nevezünk, a tökéletességéből az Alkotó nagyságát érezzék. Csak vérbeli fizikus ismerheti igazán a fizika erkölcsi nevelő értékét. Nem vállalkoztam volna ilyen feladatra, mert a középiskolában szerzett ismereteim nem elégségesek arra. hogy egy idegen szakra nézve bármiféle véleményt tudhassak alkotni. Sokkal nagyobb távlatok ismerete és sok átélés élménye kell ehhez. Ez pedig csak nagyon alapos, hosszas tanulmányok segítségével érhető el, olyanokéval, amit csak a kérdéses tudományok teljes és gyökeres ismerete tesz lehetővé. Dr. Törös László véleményéhez csatlakozva, azt egy egész tanári kar tagjai aláírták, tehát a matematika- fizika szakosok >s. Pedig nekik fel kellett volna .hívni kartársuk figyelmét tévedéseire. Budapest. Levins l-'rnö.
