Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 2. szám - Megjegyzések
44 \1 eg jegyzése k. lanycsengőhöz. A rádió oly magasfokú speciális tudást igényel, hogy bizony nem egy elektromérnök, aki kitűnően tud generátorokat tervezni, ugyanúgy állna a rossz rádió előtt, mint az a bizonyos diák. A rádiószerelők tudása nem fizikai tudáson alapszik, hanem az a tényeknek nagyrészt értelem nélkül megszerzett ismerete. Ezekkel szemben azt követeli a szerző, hogy a diák a jelenségek leikébe lásson bele. Ugyan hogyan tenné ezt akkor, ha a szerző óhaja szerint eltekintenénk a „gyötrő“ részletességtől, vagy a matematikai levezetésektől? Matematikai alapon álló törvényszerűségek következtében fellépő jelenségek leikébe belelátni és azt teljességében megérteni majdnem mindig csak matematikai alapon lehet. Sőt az is kívánatos lenne szerinte, hogy a fizikai ismeretek természet filozófiai megvilágítása koronázza be a középiskolai fizikai tanulmányokat. A természetfilozófia szép és nehéz tanulmány, ennek műveléséhez, de megértéséhez is alapos logikai készség, fizikai tudás kell — több, mint amennyit a középiskola valaha is adhat tanítványainak. A mennyiségtannal kapcsolatos megállapításai mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Első állítása, hogy t. i. a mennyiségtanban bicsaklik el a legtöbb diák — nem fedi a valóságot. Ezt megcáfolják a tények. Továbbá az az állítása, hogy a matematika a legtávolabb áll az élettől — csak a hozzánemértő megállapítása. Az egész világegyetem a maga csodálatos harmóniájával a matematika törvényeinek engedelmeskedik. Gondolkodásunk logikája matematikai logika. Régóta ismert kérdés: „Hányán vettük hasznát az algebrának?“ Hasznát vette bizony annak mindenki, aki megtanulta, még ha el is felejtette. Mert megmaradt az az ágybéli iskolázottság, következtetőképesség, amelyet az algebratanulással — épúgy, mint a latinnal — megszerzett. S aki a középiskolai algebrát meg is értette, annak nem okoznak a törtek fejtörést később sem. Hogy a magyar nép elidegenedett a kereskedelmi gondolkodástól, annak nem a középiskolai matematikatanítás az oka, mert ez faji sajátságokban keresendő. A szerző szerint a trigonometriának nincs sok jelentősége! A trigonometria a középiskolai anyag egyik legszebb és egyúttal egyik leggyakorlatiasabb része. Önmagáért is érdemes vele foglalkozni. De nélküle aligha lehetne továbbfolytatni a matematikatanítást, annyira szükség van rá mindenütt. A fizikában is nélkülözhetetlen. A differenciál- és integrálszámítást szerinte el kell hagyni! Miért? A matematikának ez a fejezete különös gondot és figyelmet érdemel. Ezzel kapcsolatban ismeri meg a tanuló igazán a határérték fogalmát — új világ nyílik meg előtte. Neveli a funkcionális gondolkodást. A végtelen kicsiny fogalmának megértése és az azzal való számolási mód megtanulása rendkívül előnyös irányban fejleszti a matematikai fantáziát. S ha pedig azokra gondolunk, akik matematikai, vagy mérnöki pályára lépnek, azok számára rendkívüli segítséget jelent egyetemi tanulmányaik első idejére. Épp a differenciál és integrálszámítás bevezetése hidalta át azt az űrt, amely a gimnázium és az egyetem matematikai jellegű anyaga között fennállott ezelőtt. Mindkét tantárgy — a fizika is, matematika is — olyan előnyökkel rendelkezik pedagógiái szempontból, hogy semmikép nem érdemli meg a dr. Törös László által ajánlott mostoha elbánást A középiskola egyetlen más tárgya sem ad olyan sok lehetőséget a gondolkodó és absztraháló-képesség kiművelésére, mint éppen ez a kettő. De az általános műveltség is megkövetel valamelyes ismereteket belőlük. Különösen fizikából, hiszen alig van a civilizációnak olyan vívmánya, amit nem a fizika adott volna. Ma, amikor a természettudományok századát éljük, nem nyomhatjukeléppen azt. a tudományt—a fizikát—,amelynek a haladása a legjobban reányomta bélyegét a mai korra. A matematika anyagát sem igen rövidíthetjük meg baj nélkül, már csak az egyetemre való előkészület szempontjából sem. A középiskola mai anyagát nem tanítják az egyetemen, azt ott már tudni kell. Differenciál- és integrál- számítást és analitikus geometriát adnak ugyan elő, de az egészen más, mint a középiskolai, és a tárgyalás is más szempontok szerint folyik. Ha a tanár józan belátással él, akkor ebből a két tárgyból nem fenyegeti a tanulót a túlterhelés veszélye. Mi nem adunk és nem követelünk adat-
