Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 2. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 43 aminek szeretettben egyszer még találkozhatunk. A hadiszerencse forgandó — s különösen kis nemzeteknek jó tudniok azt, hogy míg egy nemzet értékeket tud produkálni, míg van mondanivalója az Emberiség számára : addig van létjogosultsága, és élni is fog. Ehhez azonban olyan szellemi vezetőréteg szükséges, amelyik a komoly szellemi munkát szerette meg : a matematikai levezetést, a nagy írók eredetiben való olvasását; amelyik látja a természettudomány csodás haladását, de a múlt örökifjú értékeit és szépségeit is. Kunszentmiklós. Kövendi Dénes.. MEGJEGYZÉSEK Megjegyzések dr. Törös László cikkéhez. A Protestáns Tanügyi Szemle 1941 januári számában terjedelmes cikk jelent meg dr. Törös László tollából „Tervezet a túlterhelés kiküszöbölése“ címmel. Ezt a kérdést ma sokan és sokat vitatják. Nem szándékozom magával a problémával bővebben foglalkozni, csupán álláspontomat szögezem le azzal, hogy dr. Sarkadi Nagy János megállapításait, amelyeket a Szemle ugyanezen számában közölt, elfogadom. Észrevételeimet dr. Törös közleményének ama jegyzeteihez fűzöm, amelyeket a fizika és mennyiségtan tanításáról írt. Állapodjunk meg először is abban, hogy a középiskolai oktatásnak kettős célja van. Egyik az ismeretek közlése, amelyek részben az általános műveltséghez tartoznak, részben pedig az életpályára képesítő magasabb tanulmányokhoz szolgálnak alapul. A másik cél a gondolkodóképesség fejlesztése és csiszolása, a logikai készség és az absztrahálóképesség kiművelése. Az alsófokú fizikatanítás csak leíró jellegű, annyi „elméleti“ magyarázattal, amennyi a megértéshez elengedhetetlenül szükséges. Távol áll a „tudományosságtól“. Különös lenne, ha a fizikai jelenségeket magyarázat nélkül tanítanánk ugyanakkor, amikor maguk a tanulók fáradhatatlanul érdeklődnek mindennek az oka iránt. Az emberi elme természetéhez tartozik az okok keresése, s ez mindig előtör a harmadik osztályos fizikaórákon is. Miért lenne az kiábrándítás, ha a tapasztalt jelenségek okait megfelelő formában érthetővé tesszük a gyermek számára? Mivel a harmadik osztályos fizika nagy vonásokban csaknem az egész fizika anyagát felöleli — és ez így is van jól —, a felsőfokú fizikaanyagban sem adhatunk sok újdonságot, csak a már tanultakat, de más alapokra fektetve. De azt sem „gyötrő“ részletességgel, mint ahogy a cikkíró állítja. Ott is csak annyit, amennyi éppen kell az egész stúdium logikus, összefüggő felépítéséhez. És természetesen lehetőleg pontosan indokolva mindent, úgy, ahogy azt a tanulók szellemi képességei megengedik és megkívánják. Mert megkívánják. A természet törvényszerűségei matematikai törvényszerűségek, a dolgok lényegébe való behatolás és a logikus magyarázatok megkövetelik a matematikai alapot. A középiskolai fizikatanítás távol áll az egyetemi módszerektől, matematikája a lehető legegyszerűbb — éppen csak annyi, amennyivel a felvetett kérdés még egyáltalában úgy- ahogy megfogalmazható. A szerző említi, hogy potenciálelmélettel „gyötörjük“ a tanulót. Az igazság az, hogy éppen csak a potenciál fogalmát adjuk, s ezt az egyszerű fogalmat egyszerű esetekben használjuk ott, ahol elengedhetetlenül szükséges. Hiszen a potenciál fogalma nvujt lehetőséget több kérdés igen világos tárgyalására. A szerző felhánytorgatja, hogy nem vagyunk gyakorlatiasak, s a diák nem tud villanycsengőt javítani vagy, hogy bután áll a rádió hibái előtt. Erre vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy az egész tanítás mindig és következetesen kísérleti jellegű, mindig a tapasztalatból indulunk ki, de nem lehet célunk villanyszerelők nevelése. Ettől eltekintve is egy közepes diák ért a vil-
