Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Dr. Kemény Gábor: Az első magyar társadalomtudós
276 Dr. Kemény Gábor: Az első magyar társadalomtudós Előszavában — és ebben az első nálunk megjelent tudományos közgazdaságtanban tisztázza az érték- és árelmélet kérdését, az ipari és kereskedelmi szabadság feltételeit s előnyeit, a víziutak, csatornázások fontosságát. Magyarország iparáról és kereskedelméről írt művében vázolja a víziutak jelentőségét, s munkáját kultúrtörténeti megjegyzések teszik mindvégig érdekessé és tartalmassá. A jogi szempontok mellett a gazdasági és erkölcsi szempontokat is hangsúlyozza. Nincs közvagyon magánjólét nélkül — mondja ki a szokatlan tételt, de viszont a kormányzat kötelességévé teszi, hogy szüntesse meg a kényszerű munkátlanságot közmunkák kezdeményezésével, mert ezen a kóros jelenségen csak így lehet segíteni, lépjen tehát közbe a kormányzat, ha szükséges, mert a magánjólétet csak munkával lehet elérni. Kell, hogy mind a dolgozó emberek jól legyenek ellátva, hogy a föld helyesen legyen felosztva, hogy a közterhek csak a tiszta jövedelmet sújtsák, hogy a vagyon ne kevesek birtokában maradjon, hogy minden vidék a neki megfelelő munkát végezze — ilyen gondolatokat hirdet a reformkorszak előtt Berzeviczy, s az emberi szolidaritásnak olyan összefüggését látja, melyet csak napjainkban kezd a gazdasági földrajz hangsúlyozni : „Asztalom mellett ülök és megszokott íindzsa kávémat iszom. Mennyi részből álló és miféle termék ez? A íindzsa porcellánból van, kitűnő müipari termék, a cukrot és kávét az indiai kereskedelem szolgáltatta, testem mozgása a vegytani tudomány szerepét játssza, midőn ezt a reggelit elkészítette. Ipar tökéletesbítése, tudomány és kereskedelem volt szükséges ahhoz, hogy ezt a findzsa kávét előállítsa, melyet egy percnyi idő alatt elfogyasztok. Századok voltak szükségesek, míg mindez kifejlődött.“10 Berzeviczy Gergely abban is megelőzi Széchenyit, hogy tud hinni a magyarság fejlődésében. Szerinte a hősi erény, mindent megtanulni tudó képesség, keleti érettség és sziporkázó szellem képezik a magyar nemzet fő jellemvonásait. De : az európaiságra nevelni kellene a nemzetet. Társadalmi alapkérdésnek látja a parasztság kérdésének megoldását. Ők a lakosság legnagyobb része, és rajtuk van minden közteher. Kitűnő lélektani rajza bizonyítja, mennyire ismeri a magyar nemzet természetét. Tudja, hogy a paraszt bizalmatlan. Nem csoda, mert rosszul bántak vele. Azt is tudja, hogy a parasztok bíznak a király oltalmában. Jellemző ez nemcsak Berzeviczy optimizmusára, de a felvilágosult abszolutizmus szellemére is, mely — igaz, hogy utili- tárius szempontból — tényleg előmozdítani igyekezett a nép jólétét. Nem téveszti meg Berzeviczyt a maradiak érve, hogy a paraszt megelégedett szolgai helyzetében, mert nagyon jól tudja, hogy „minden lusta és buta olyan, aki mint a hamis vagy színlelt betegség ürügye alatt kéregető koldus vagy a cigány, a saját alacsony helyzetében tel szeleg“.11 10 A közgazdaságról, id. m. II. 77. 1. 11 Id. m. II. 150. 1.
