Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Megjegyzések
XI egjegyzenek 277 S azt is tudja Berzeviczv, hogy ha a szorgalom ismételt kísérletei a parasztnak nem sikerülnek, elveszti lelki egyensúlyát, és a leggyakrabban kétségbeesésből iszákossá lesz. Természetesen sok embert meggondolkoztatott és sokat megbotránkoztatott Berzeviczy működése, különösen a magyar parasztról írott könyve... A klérus beírta őt a fekete könyvbe... szidalmazták a magyar parasztról írt értekezését, továbbá szabadelvű, elfogulatlan korholó bírálatát a nemesség visszaéléseiről — írja róla Gaál Jenő. Azt viszont maga az életrajzíró is hibáztatja benne, hogy nem volt nemzeti érzése, hogy nem magyarul írta meg könyveit. Azt hiszem, ma már fölösleges Berzeviczyt e vádak ellen védelmezni. Az abszolutizmus korában élt, a racionalizmus eszmevilágában nevelkedett s ő is, mint II. József, belesodródott abba a tévedésbe, hogy a nemzeti nyelvet elhanyagolható mennyiségnek tartotta. De értelmisége, humanitása, mély erkölcsi felfogása szünet nélkül a magyar elmaradottságon akart segíteni. Első és második nagy külföldi útja után mint a fel-feldobott kő mindig a hazai talajra zuhan vissza, a magyar állapotokat akarja javítani, azok lelkesednek érte, akik maguk is jobb jövőt vetítenek a magyarság elé, azok gáncsolják, akik meg akarják gátolni a magyar fejlődést. Anyai és atyai részről idegen eredetű magyar nemes volt, az ő lelki alkatából hiányzott annak felismerése, hogy a nemzeti nyelv fejlődése és teljes érvényesülése alapja minden komoly reális haladásnak is. Egyoldalúan racionalista, mint II. József. Azt hitte, hogy a nyelv csak eszköz. Nem értette meg, amit nagy utódja már megérzett, hogy nyelvében él a nemzet. Berzeviczy irreálisnak látta Kazinczy nyelvművelési törekvéseit. „Szebb következésű foglalatossághoz kezdhetnénk — írta Kazinczynak — ahhoz a boldogsághoz kellene utat nyitnunk, mely- lyel a gazdagon adakozó természet minket kínál, de amelyre a vezető eszközöket mindig elmellőztük.“ Kazinczy jobban megértette, hogy az emberi elme készít elő minden szépet, és pedig a gondolatok, az eszmék megfogalmazása útján, de az anyanyelv nélkül maga az emberi elme sem fejlődhetik. E kérdésben Berzeviczy realizmusa volt irracionális és Kazinczy idealizmusa volt reális. De ez mégsem változtat azon a tényen, hogy Berzeviczy Gergely volt az első doktriner, aki európai problémák elé állította a magyar szellem embereit. Ö volt Széchenyinek elméleti útegyengetője. Budapest. Dr. Kemény Gábor. MEGJEGYZÉSEK A református líceumi tankönyvek kérdése. A múlt év őszén a Protestáns Tanügyi Szemle hasábjain igen komoly megnyilatkozások hangzottak el a református szellemű gimnáziumi tankönyvírással kapcsolatban. A líceumi tankönyvekről azonban a tanári szobákban f
