Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Dr. Kemény Gábor: Az első magyar társadalomtudós
Dr. Kemény Gábor: Az első magyar társadalomtudós 275 nyiben hátráltatja a magyar nemesség csoportja. A hadsereg kiegészítési módjában pl. az udvari párt álláspontját tartotta demokratikusnak, mert az^ „capitulatio“ útján akarta elintézni, és a hazafias ellenzék álláspontját tartotta arisztokratikusnak, mely a régi és szokásos ujoncfogdosás botrányos gyakorlatát szerette volna fenntartani. Ámde ez a lojalitás nem jelent Berzeviczynél behódolást az udvari szempontoknak. Ismételten panaszkodik Magyarország gyarmati helyzete miatt, sőt azt sem titkolja, hogy Magyarország boldogabb lett volna, ha nem veti magát alá idegen fejedelemnek.8 Határon innen és határon túl semmi erő nem tartja őt vissza attól, hogy kimondja, amit igaznak ismert fel. Csípős megjegyzéseket tesz Az 1802. évi országgyűlés leírásában Kollonichra, ki jelentéktelen hízelgő beszédben felel a nádornak, Eszterházy hercegre, akinek díszes öltözete 1.300,000 rénes forintba került, és Grassalko- vich hercegre, akinek vacsorája és bálja 30,000 irtot emésztett fel. De a társadalmi kérdések lényeges részét is felismeri, midőn megállapítja — majdnem félszázaddal Széchenyi előtt —, hogy az adózó nép a törvényhozásban nincsen képviselve. „A misera plebs contrinuensről, a nyomorult adózó tömegről nagyon sok beszéd foly, de az mindig' valóban nyomorult marad, mert az összes adókat kénytelen viselni. Az adózók vállaira tulajdonképpen a nemesség szavazza meg és rakja az adókat.“9 Berzeyiczy Gergely békés polgár volt, és semmi sem volt tőle távolabb, mint a felforgató szándék. De az igazságot még a fennálló békés helyzetnél is jobban szerette, és kívánságaiban már ott szunnyad a fiatal Magyarország reformvágya és a debreceni függetlenségi nyilatkozat. Elgondolása még csak ennyi : európaivá tenni a magyar alkotmányt, de ez a XIX. század első éveiben szokatlanul radikális kívánság volt. Latinul és németül írta müveit, mert — amint mondja — ezt tartotta a magyar nemeshez méltónak, de nevelőereje éppen abban rejlik, hogy az ország legműveltebbjeihez tudott hozzáférni olyan eszmékkel, melyek itthon még terra incognita voltak. E gondolatok még nem terjedtek oly lobogással, mint később Széchenyi eszméi, de megdolgozzák a talajt érlelik a magyarságot arra, hogv félszázad múlva Széchenyit megérthessék. A nemzetet előkészíti a társadalmi igazságok megfogalmazásához. Közgazdasági müvét magának a császárnak dedikálja minden hízelkedés nélkül — nem akart vakmerőén sokat, és nem akart félénken keveset mondani — mondja 8 L. De dominio Austriae in Hungária magyar fordítását Ballai: Magyar Függetlenségi nyilatkozatok története. I. 54. oldalán : Az ország nagyobb üdvösségére idegen fejedelmet lehetne a magyar trónra meghívni azzal a feltétellel, hogy semmi más országa ne legyen, sem a jövőben ne lehessen a Karok és Rendek kifejezett beleegyezése nélkül; kötelezze magát, hogy a királyi méltósághoz juthasson, koronázásra és esküre, hogy nem változtatja meg és pontosan megtartja az ország jogait és szabadságát, s ünnepélyes diplomában ismerje el, hogy esküje meg nem tartása esetén a Karok és Rendek fel vannak jogosítva arfa. hogy őt hatalmától megfosszák. 9 hl. munka 114. I.
