Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Dr. Kemény Gábor: Az első magyar társadalomtudós
272 Dr. Kemény Gábor: Az első magyar társadalomtudós Az első magyar társadalomtudós. (Berzeviczy Gergely arcképe.J1 Berzeviczy Gergely hivatalosan nem tartozott a nevelők közév műveit nem magyarul írta, mégis ő volt az, aki Széchenyi előtt leg- hathatósabban egyengette az új társadalomszemléletet. Az új eszmék nem előzmények nélkül születnek, és Berzeviczy életműve nélkül alig tudnók megérteni a Széchenyi-korszak gazdagon termő eszmevilágát. Azok a reformgondolatok, melyek a legnagyobb magyart nyugtalanítják, ott forronganak már Berzeviczy agyában és műveiben. A német eredetű magyar nemes ifjúkorában még nem tud jól magyarul: 19 éves korában Debrecenbe megy magyar szóra, nyitott szemekkel néz végig a nagy magyar Alföldön, figyeli az embereket és figyeli a viszonyokat. Észreveszi, hogy Böszörmény vidékén még primitív módon élnek, a nép kifogyott a gabonából, az emberek többnyire korpakenyeret esznek, és olykor még a jobb gazdák is koldulásra fanyalodnak. Életcélja még nem alakult ki, csak azt érzi, hogy valami belső tűz hajtja: tanulni, tapasztalatokat gyűjteni. Ausztriában már egész új világkép tárul elé : a jól megépített falvak sűrűn fekszenek egymás mellett, a vetések gondosabb földművelésről tesznek bizonyságot, a parasztok jól vannak öltözve, még a pásztorok is jól ruházkodnak. Linzben az ipari tevékenység képe tárul elébe, Regensburgban az építkezés ragadja meg figyelmét. Elragadtatással ír a Göttinga-környéki ipartelepekről, a Berlinben tapasztaltakról, és saját kiadásait vizsgálva is észreveszi az értékelés meglepő jelenségeit: „Egy lóért egy hétre 8 fit 20 krajcárt fizetett, ellenben francia mestere havonként csak 2 frt 25 krajcárba került.“2 Potsdamban viszont azt veszi észre, hogy a legszebb házakban nem nagy urak, de polgárok laknak. A mintagazdaságok, kertvidékek, gyárak épúg'y érdeklik, mint Basedow tanintézete, melyben a Rousseau-féle tanrendszert alkalmazzák. Bámulja a német kereskedelmi fellendülést, az ennek nyomában járó polgári jóllétet. „Szabadság és egyenlőség honol e városban — mondja Frankfurtról —, itt az emberek feje vagyont hoz, a vagyon pedig tekintélyt biztosít.“8 Párisban a városi vízvezeték lepi meg, mely a vizet a Szajnából veszi, gőzgépekkel 110 láb magasra emeli s végül homok- és kavicsrétegeken át tisztítja. Anglia is jó hatással van reá : itt is a szabadság levegője, társadalmi jólét és az emberi szolidaritás. A mi viszonyainkra gondolva hogyne találná jellemzőnek, hogy Angliában a parasztok is jó ruhában, gyapjú harisnyában s erős cipőben járnak, s naponta tiszta inget vesznek. Három évi tanulmányútja után bő tapasztalatokkal felajánlja szolgálatait a császárnak, aki azt tanácsolja neki: próbálkozzék a 1 Részlet egy készülő magyar neveléstörténetből. 2 Gaál Jenő : Berzeviczy Gergely élete és művei (1902) 31. 1. 8 Id. munka 35. 1.
