Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Dr. Hittrich Ödön: Latin – német
Dr. fl Ulrich Ödön: Lalin — német. 155 Latin — német. Gazdag tartalmú, szép könyv került kezembe, melynek tanulmányozása sok örömet szerzett. E könyv: A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve az 1939—40. iskolai évről. Első részében ismertetés van a Kát. Középiskolai Főhatóságról és Főigazgatóságról, valamint a Középiskolákról. Ez utóbbiakról szóló részben az iskolák története van összefoglalva személyi adatokkal és különálló statisztikai táblázatokkal. A második rész pedig azokat az előadásokat tartalmazza, melyek a Főhatóság által rendezett latin nyelvi tanfolyamon hangzottak el 1940 július első heteiben. Az előadások magas színvonalúak, sok elméleti és gyakorlati tanácsot tartalmaznak, úgyhogy minden latin tanárnak bőven nyújtanak alkalmat a latin nyelv tanításába való elmélyedésre, amit nagy mértékben elősegítenek az előadások végén közölt irodalmi repertóriumok is. Stuhlmann Patrik dr. megnyitó előadásában megemlékezik azokról a katolikus főpapokról, akik latin tudásukkal, szónoklataikkal külföldön is a legnagyobb elismerést aratták ; ezzel kapcsolatban megemlíti a Juventus című latin ifjúsági folyóirat jól megérdemelt világsikerét. A latin nyelv lélek- képző hatásáról szólva felhozza, hogy egy pedagógus tartalékos tisztjeinknek a világháborúban tanúsított kiváló szolgálatait a latin nyelv csodálatos szellemi gimnasztikájának tulajdonítja, mely alkalmassá tette őket a rendkívüli viszonyok közt való helytállásra. De fájdalommal állapítja meg, hogy a mai magyar középiskola a latin nyelvet nem tanítja kellő eredménnyel, s végül rámutat arra, hogy a katolikus iskoláktól kell elsősorban elvárni, hogy szent Egyházuk nyelvét különös megbecsülésben részesítsék, és ez volt a latin tanfolyam nemes célja. Brisits Frigyes dr. előadásának címe Klasszicizmus és kereszténység a középiskolában. Előadása apologetikus irányú, mert a klasszikus irodalom haszna mellett a keresztény humanizmus transcendens értékeit akarja kiemelni. Rámutat arra, hogy inkább vagyunk latin-görög tanárok, mint a keresztény humánum szolgálói, erre is egy tanítványának megrendítő vallomása irányította, aki bevallotta neki azt, hogy Horatius lerombolja vagy meggyengíti bennük mindazt, amit felépít a hittanórák kereszténysége. Előadásának irányvonalai a következők : I. A klasszikus és keresztény életrend elviségének ütközőpontjai. II. A klasszikus és keresztény emberideái párhuzamos képe. III. A klasszicizmusnak a kereszténységben is gyümölcsöztethető formai és történelmi elemei. IV. A felvetett eszmék megvalósításának módszere. Az első cikk az ütközőpontokat tárgyalja. Az antik gondolkodásmód jellemző sajátsága a fátumba vetett hit s Augustus politikai sikere, azután a Fortuna Augusta dicsőítése. De — nézetem szerint — a keresztyén és pogány felfogás közti eltérést legjobban Szent Ágoston e szavai világítják meg : Fortuna non dea, séd donum Dei. Az antik felfogásból hiányzott az a lelki feljavítás, melyért a keresztyénség harcolt. A keresztyénség adta meg azt az optimizmust, mely szerint minden ember egyaránt fontos, és az élet értékét az adja meg, hogy ki mivel járult hozzá ahhoz, hogy általa saját körében terjedjen a jóság és kölcsönös megbecsülés. Különben már a művelt pogányok jól megállapították az élet értékéi, ezt élesen megvilágítják sírfeliratokon előforduló ilyen kifejezések : Bene meritus, bonus, dulcissimus puer, quem fata iniqua rapuerunt. Cara atque dulcissima mulier et incomparabili adfectu maerens coniunx. Omnium feminarum antistes, amatőr studiorum, fidissimus omnibus amicis et per omnia vitae laudabilis et spectatus. Az antik ember felfogása szerint az élet legfőbb célja a laus, gloria, aeter- nitas. A két emberideál tárgyalása előtt megállapítja, hogy a latin tanításban valahol valami nagy, igen nagy hiány észlelhető. Hangsúlyozza, hogy Caesart, Cicerót, Horatiust úgy kell az ifjúság elé állítani, hogy megértsék az illető nagy alakoknak évszázadokon át működő jelentékeny hatását. Az antik
