Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Csaba József: Nemzetnevelés – magyar önismeret
Csaba József: Nemzet nevelés — magyar önismeret. 147 nemzet életösztönével: mi a magyar ebben a múltban, mire tanít ez a múlt? Mi az élő hagyomány ebben a múltban, amelynek átmentése a következő nemzedékek számára a nemzet független életének és sajátos vonásainak megmentésével' egyenlő. Kutatjuk a múltat jelen sorsunkból kiindulva : hol sikkadt el a magyarság, hol történtek mulasztások? Egyes korokkal annál többet foglalkozunk, minél jobban vettek részt mai életünk, sorsunk, szerencsétlenségünk vagy nagyszerű hivatástudatunk kialakításában (Árpádkor, Nagy Lajos, Mátyás, XVI. század, Erdély története, az utolsó száz év). A történelem mai tanításában igyekszünk magyar érdekű, helyes mult-szemléletet adni az ifjúságnak. A nemzet ezeréves útján végighaladva, az ifjúság tisztábban fogja látni a magyar tragédiák okait (idegen dinasztia, földrajzi fekvés). A nemzeti hősökben pedig nemcsak bálványokat fog látni, „hanem önmagukkal való viasko- dásban kibontakozott nagy szellemek és jellemek közösségét, akik magukban is, nemzetükben is a tartós és értékes magyar jellemvonások kiműveléséért küzdöttek. Maga ez a küzdelem a jó és a rossz között, a magyar természet bűnei ellen a magyar szellem értékeiért, rejti magában a történeti igazságot, a nemzeti műveltség hatótényezőjét“ (Makkai). Á magyar önismeret a magyar gondolkodás egységéhez fog elvezetni. Ez pedig azt fogja eredményezni, hogy végre ez a nép egy- akarattal fog a meglátott cél felé törekedni, amelyre olyan nagy szükség lenne most, a világnézeti és ideológiai harcok, bizonytalan tájékozódások és külföldi hatások kereszttüzében. A magyar irodalom mai tanítása az időtlen magyar szellem, a „nemzeti géniusz arcán mutatja meg azokat a vonásokat, amelyek az örök magyar értéket jelentik“ (Makkai). A diákok szeme elől nem fogja többé elrejteni az irodalom igazi arcát az unalmassá tett irodalom- történeti adat, tartalmi kivonat, vagy a jellemzések uniformizált kifejezés-gyűjteménye. Az irodalom múltjában is egy nép hősi küzdelmét és látomásait, művészi vágyait és ízlésbeli kereséseit fogják megismerni, és a függetlenségéért mindig harcoló és sokszor rabságban élő nemzet titkos lélekzését fogják érezni az írók műveinek élményszerü olvasásakor. Műveket fognak olvasni és nem tartalmi kivonatokat. Inkább kevesebb művet elolvastatni, mint sok műnek a tartalmát ismerni... Magyar önismeretet a tartalmi kivonatból nem lehet tanulni. Csak magából a műből, amely egy kornak lelki, ízlésbeli, társadalmi és művelődéstörténeti dokumentuma. A magyar földrajz modern tanításában arra törekszünk, hogy a magyar földről, a magyar tájról érdekes, hű és indokolt képet adjunk. A magyar földrajz tanítása a szülőföld ismertetésével kezdődik. Arról a tájról indulunk el, amely át és át van szőve a gyermekkor emlékeivel, az első benyomásokkal, amelyek mélyen belevésődtek az ifjú leikébe. A szülőföld földrajzát élményszerűen lehet tanítani : a földrajzi nevek mögött emlékek, élmények, maga az élet í*
