Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Csaba József: Nemzetnevelés – magyar önismeret
146 Csaba József: Nemzetnevelés — magyar önismeret. a gimnáziumnak jut, annak az az egyszerű magyarázata, hogy a gimnázium a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség nevelését szolgáló iskola. Ebből következik, hogy a nemzetnevelés területén a legnehezebb munkát a gimnáziumnak kell elvégezni. A nemzetnevelés munkájának széles területe van. Mi ezlalkalommal ennek a kérdésnek egy részletét szeretnők megvizsgálni: a magyar önismereten nyugvó hazafias nevelés kérdését, elsősorban az ú. n. nemzeti tantárgyak keretében. Volt idő, amikor ez a szó : hazafiság, hazafias nevelés, bizonytalan tartalmú érzést és hangulatot, bizonyos külsőségeket, hazafias ünnepségeket jelentett csupán. Merengő honfiúi bút vagy kuruc dacoskodást. Cigányzenét és csárdást. Szép és lelkes beszédet. És ehhez hasonlókat. Ez a hazafiság nem a magyar önismeret liazafisága volt. Trianon döbbentett rá bennünket a bajokra, a népi pusztulásra, elsikkadó nemzeti értékeinkre, amelyeket eddig alig ismertünk. A kisebbségi sorsban a magyarság befelé fordult, és a veszély árnyékában megismerte önmagát, erejét és értékét. Így jutottunk el a hazug nemzeti illúziók világából a magyar önismeret valóságához. Ennek a nemzedéknek újra kellett felfedeznie Magyarországot. Írók és költők (Ady, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond és a fiatal magyar irodalom), a nemzeti tudományok művelői nagyjelentőségű munkát végeztek : megteremtették az úgynevezett magyarságtudományt. Az úttörő munkát ez alkalommal is az irodalom végezte el, és azután tovább hullámzott a történettudomány, földrajz, néprajz, szociológia, gazdaságtan stb. területén. Ennek a munkának eredményét középiskolai fokon meg kell ismertetni a tanulóifjúsággal, hogy ennek a nemzedéknek a nemzeti öntudatában az illúzió és felszínes hangulat helyét elfoglalja : a nemzeti önismeret. El kell ismerni, hogy ebben az irányban már komoly törekvések vannak középiskoláinkban. Rá kell azonban arra is mutatni, hogy különböző okok miatt (tantárgy- és tananyagbeosztás, óraszám, megfelelő könyvek hiánya stb.) még komoly hiányok is mutatkoznak. Az iskolai nemzeti tantárgyak a magyarság múltjára, földjére, népére, erkölcsi és szellemi értékeire vonatkoznak. Elsősorban tehát ezeken a tantárgyakon keresztül közölhetjük az ifjúsággal a magyarságra vonatkozó, öntudatra ébresztő ismereteket.. . Ézekben a tantárgyakban ma már nemcsak széteső ismerettöredékeket adunk, hanem próbálunk bennük hajlamot ébreszteni, hogy szenvedélyesen kutassák a nemzet múltját, a nép életkörülményeit, a föld, a magyar táj értékeit és kincseit. A hazafiság fogalmát csak úgy érti meg a tanuló teljes mélységében, ha a nemzet múltjában, földjében, népében tükröztetjük vissza. Ha megérinti az a szellem, amely a magyar írók és művészek műveiből sugárzik feléje. A nemzeti történelemből nemcsak kronológiai ismerettömeget, politikai események : háborúk és békék adattárát ismeri meg a tanuló. Tanára vezetésével kutatja a múltat az önmagára eszmélt független
