Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 137 longaméta. vagy akár a Jókai-regénv voll. S mivel a mai élet gyorsabb ütemű, több pihenőre is van szükség. Hisz a szülők háborús idegfáradtsága még most is meglátszik a gyermekek munkáján! Egyik neves írónk azt fejtegette, hogy ma mindent készen kap az ifjúság. Csak részben van igaza. Pl. a biztos jövőt kevésbbé kapja készen, mint mi kaptuk. Akinek pl. nem volt „hajlama“ semmihez, jogásznak ment és — boldogult. Az értékes tanulónak is igen sok szabadidőre van szüksége. De honnan vegyük a szabadidőt? A felvetődött megoldásokhoz hozzáfűzöm szerény tapasztalataimat. 1. Egyszerűbb tankönyveket sürgetett mindenki. Én is rövid és olcsó, de képes könyveket szeretnék. Egyetlen unalmas mondat ne fordulhasson elő. Frisseség, érdekesség jellemezze a tankönyveket! 2. Napi 5 óránál több leventével együtt ne lehessen ; a lárma, az apró izgalmak a serdülő idegeket is fárasztják. Rövid órák helyett azonban inkább a latin nyelv óraszámát csökkentsük. 3. A magyar órák számát legalább a latin óraszám mai szintjére emeljük. Több magyar óra ; jó befektetés és erősebb alap a többi tárgynak. 4. Felső fokon igenis inkább problémákat, mint adatokat közöljünk. Pl. inkább sok irodalmat, mint sok irodalomtörténetet. 5. Álszoeiális okok mellőzésével a negyedik osztály végén rosta-érettségi legyen. Öj A nyolc-tíz tárgyat tanuló serdülők szempontjából túlzott követelményeket csökkentsük, főkép mennyiségi tekintetben. Ne sajnáljuk tehát a mennél több szabadidőt a gyermektől! Hadd jusson bőven idő az önálló gyermekkornak emlékeket termelő mindenfajta gondjára és örömére. (Budapest.) Vasskó Béla. A tehetségkutatás kérdése az ORTE bizottsága előtt. Az Országos Református Tanáregyesület kezdettől fogva érdeklődéssel kísérte figyelemmel a Sárospatakon megindult, majd Hódmezővásárhelyen, Miskolcon és Nagykőrösön is megvalósított tehetségkutató, tehetségmentő, szellemi telepítésnek is nevezhető munkát. A Protestáns Tanügyi Szemle mindig a legnagyobb készséggel közölte azokat a cikkeket, amelyek erről a nagyjelentőségű magyar nevelői munkáról adtak számot. Igen örvendetes lépést jelent az ORTE érdeklődésének fejlődésében az a körülmény, hogy a központi igazgatóság egy bizottságot küldött ki a tehetségkutatás kérdéseinek tanulmányozására, valamint a mozgalom tervszerű kiépítésére református gimnáziumainkban. Hogy az ORTE vezetősége milyen nagy jelentőséget tulajdonít a tehetségkutató munkának, misem mutatja jobban, mint az, hogy a bizottság elnöki tisztjét az egyesület elnöke, vitéz dr. Bessenyei Lajos vállalta magára. A bizottság, amelynek tagjai Csorba Zoltán, dr. Harsányi István, dr. Kónya Sándor, dr. Papp Ferenc, Rab István és Szathmáry Lajos, április 8-án Budapesten tartotta első gyűlését. A forgalmi akadályok miatt nem jelenhettek meg a bizottság tagjai valamennyien a gyűlésen, de így is komoly elhatározásokhoz és javaslatokhoz vezetett a megbeszélés. Vitéz Bessenyei Lajos elnök rámutatott arra, hogy szerinte a mai magyar nevelésügynek kétségtelenül egyik legfontosabb, leggyorsabban megoldandó kérdése a tehetséges magyar gyermekek felkutatása és számukra a továbbtanulás lehetőségének a megteremtése. Csakis így tudjuk elérni azt, hogy református magyar értékek nem kallódnak el értelmetlenül, felelőtlenül, s a kiválogatott, magasabb műveltség megszerzésének lehetőségéhez hozzájuttatott ifjainkkal idejében fel tudjuk frissíteni a magyar középosztályt, s a magyar élet minden állomáshelyére elküldhetjük majd odavaló, értékes munkatársainkat.
