Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Megjegyzések
138 Megjegyzések. Néhány református gimnáziumunk máris szerencsésen egyeztette össze a szegények, az anyagi erőkkel nem rendelkező nincstelenek felkarolásának hagyományát a legtehetségesebbek, legtöbb szellemi termést ígérők kiválasztásával. Ezzel a szórványos munkával azonban nem elégedhetünk meg, s mindent el kel! követnünk azért, hogy a mozgalom országszerte elterjedjen. Ez volt a bizottsági gyűlés legelső határozata, amit nagy lelkesedéssel tettek magukévá a tagok. Továbbiakban bemutatták az eddig megindított tehetségkutató munkát a bizottság tagjai. Csorba Zoltán előadta, hogy az 1940—41. iskolai évben Miskolc is bekapcsolódott a tehetségkutató munkába. Körlevelet küldött szét az iskola a környék tanítóihoz, lelkipásztoraihoz. Kérte őket, hogy válogassanak ki és küldjenek a miskolci tehetségvizsgára szegénysorsú, de nagyon tehetségesnek mutatkozó református ifjakat, akik szeretnének gimnáziumi tanulmányokat folytatni. A jelentkezőket behívták Miskolcra, egészség-vizsgálatnak vetették alá őket, majd hármas csoportokban megvizsgálták szellemi képességeiket a bizottság tanár tagjai. Az igazgató elnöklete alatt működő hatos bizottság választotta ki a két legtehetségesebbnek látszó ifjút. Ezeket ingyenes tanulóként vették fel az intézetbe a tehetségalap terhére. A tanári kar tagjainak megajánlásából a püspök úr és mások hozzájárulásából mintegy 1500 P gyűlt össze az első évben erre az alapra. Üjabban szép sikerrel indult meg az úgynevezett gyámcsaládok megszervezése. Minden gyámcsalád tíz olyan tagból áll, akik nyolc éven keresztül vállalják évi 00 pengő befizetését egy tehetséges gyermek taníttatási költségeinek fedezésére. A jövő iskolai évben két ilyen gyámcsalád kezdi meg működését, így lehetővé válik újabb két tehetséges, nincstelen gyermek felvétele az alapra. A hódmezővásárhelyi munkát a távollévő Szathmáry Lajos helyett vitéz Bessenyei Lajos ismertette. Hivatkozott arra a cikkre, amely a Prot. Tanügyi Szemle 1940. évfolyamának 11. számában jelent meg Szathmáry Lajos tollából : „Kitűnőek iskolája a magunk módján“ címen. A hódmezővásárhelyi munka célkitűzései között ilyen megnyilatkozásokat olvashatunk : „Gimnáziumainkba a szokásosan beiratkozókon túl gyűjtenünk kell a legtehetségesebb és a legmagyarabb elemeket... A legfőbb baj ott mutatkozik, hogy a magyar gyermekek zömének, a tanyai és falusi magyar s tömegeiben szegény ifjúságnak a számára egyenesen elérhetetlen álom az, hogy csak a legtehetségesebbjeit is eljuttassa a művelődés kapujáig, a gimnáziumig. Ennek a tarthatatlan állapotnak a kiküszöbölésére alkotta meg Hódmezővásárhely a Tanyai Tanulók Otthonát. Ebben az 1939—40. iskolai évben már 12 tanuló tanult ingyenesen. A munka 1938-ban indult, meg s minden jel arra mutat, hogy ez az eredeti színű tehetségmentés szép eredményeket fog felmutatni. (Lásd bővebben az említett cikkben!) A sárospataki tehetségkutatást, amely 1935 óta folyik Sárospatakon, s már 31 tehetségvizsgát tett növendéket tart számon a folyó iskolai évben, Harsányi István ismertette. A legújabbn kinyomatott jelentkezési lap így körvonalazza a pataki tehetségkutatás célkitűzéseit: „A sárospataki tehetségkutatás református lelkipásztorok, tanítók és tanárok felelős nemzetmentő munkaközössége. Szellemi telepítésnek is nevezhetjük. Egészséges és tehetséges, komoly erkölcsi értéket hordozó református magyar ifjakat akar a gimnázium elvégzéséhez hozzásegíteni abból a nép- rétegből, amelynek tagjai anyagi lehetőségek hiánya miatt nem folytathatják tanulmányaikat az elemi iskolán túl. A magyar református nép kitűnő emberanyagot tud a tehetségmentés szolgálatába állítani. A legértékesebb elemek felkutatásához azonban önzetlen munkások odaadó munkájára van szükség. Ennek a munkának református lelkipásztorok, tanítók és tanárok kezében kell lennie. Meggyőződésünk, hogy megértőbb és felelősebb munkaközösséget nem is lehetne a szellemi telepítés szolgálatába állítani. A pataki tehetségkutatás a jók közül a legjobbakat, az arravalók közül
