Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Megjegyzések
136 Megjegyzések. 6—%9 készülés és kötelező olvasmányok, stb. %9 vacsora. 9 : séta bátyjával. 14IO mosdás. 10—y2ll : olvasás. %ll(il)-től %7-ig : alvás. Saját szavai: „Ilyen jó nap havonként csak néhány van. Rossz időben a sport idejét is tanulás tölti ki. Van olyan, aki egy-két fiút tanít. A körök részére is készülni kell. így tanulásra is, pihenésre is néha csak egy-egy óra jut.“ Vegyük szemügyre ezt a fővárosi napirendet. A kelés idős kartársaknak kissé későinek látszik : de télen %7-kor még hajnal sincsen. Az iskolából bizony elég volna maximum 5 óra. A köri élet korunk sokirányúságának eredménye. A 2 és V? óra készülés jeles tanulónak elég volna, de rendszeresen nincs meg. Az önfeledt, nem kötelező olvasásra szánt félóra : késői és kevés. Az alvás, kb. 8 óra, szerintem a többségnek kevés, főkép télen. Ahol a vasárnapi istentisztelet is 8-kor van, ott a heti hiány pótlása is elmarad. Tény, hogy télen 8—9-ig még nem vág az eszünk, 1 óra után pedig már nem. Ha ezeket az adatokat a jeles tanulóról átvisszük a közepesre, aki pl. szorgalomban is közepes, messzebb is lakik : meg kellene ijednünk. Ügy vélem, minden könnyítésünk, a „közös munka“, inkább csak az anyag minőségén könnyít. A mennyiség csak akkor volna teljesen megemészthető, ha a nap 27-—28 órából állana. IV. A test nemcsak a tornaórán fejlődik, s a szellem sem csupán tanuláskor. Schopenhauer szerint önkéntes kézimunka közben inkább érleljük saját gondolatainkat, mint olvasás közben ; ekkor t. i. az íróét éljük. Emészt a fiatal lélek, amikor a tanuló pl. öccsével játszik, vagy bátyjával vitatkozik.Ismétel, tehát tanul, mikor anyjának dicsekszik friss tudományával. De le is küldik néha a fűszereshez a harmadik emeletről; ez a 10 perc legalább 20—25 percre kiszakítja a munkából. Vendég jön néha, és nincs hol tanulni. A rádióban nemcsak sporthírek, hanem pl. világháborús hírek is vannak ; s ezek inkább vérre, esetleg a diák vérére, mennek, mint akár a pún háború. Madáchról szóló hangjáték is adódik, a jó zenéről nem is szólva. Egyes túlbuzgó, művelt szülők néha y2 óráig faggatják fiukat az iskola belső életéről, abban az önző és balga hitben, hogy ők a „természetes“ barátai a gyermeknek. És itt vannak az időt rabló távolságok. Itt van a lárma. Világos, hogy aludni is többet kell a lármás nagyvárosban, mint a csendes kisvárosban. És néhol. . . evés helyett is aludnia kell elég sok gyermeknek. De még a „bűnös“ semmittevéshez is kell a szabad idő. Nem minden ábrándozás az élet megrontója! Vörösmartynál pl. szép versek érlelője volt. Levelet is írnak néha a fiúk pl. a székely-testvérnek. És rajzolni, firkálni is csak kell. A zenélésről nem is szólva. No és a tisztálkodás is időt emészt. A szegény fiú órát ad ; egy-egy óra mindennel együtt néha 2 l/2 óra. A jómódú gyermek? nyelvet tanul, néha hármat is, a szerencsétlen. S azt a bizonyos filmet is meg kell nézni. A filmek földrajzi értékeit már az öregek sem tagadhatják. És a versfaragáshoz is idő kellene, mégpedig sok, ha volna. De nincsen. Cserkészet is van; ez sem volt régen, sajnos. Tánciskola. Családi kirándulás. A testvérke számtanpéldája. Rádió- és villanyszerelés. Csupa gyakori és fontos dolog. Nem rendeztem a kaleiuoskopot, amely együttesen az úgynevezett Életet jelenti. Mert serdülni: egyéb is, mint a férfikorra felkészülni. Igaz, hogy az élet nem játék, hanem küzdelem. De a serdülés még nem az élet, tehát ne legyen csupa küzdelem. Miért kerüljenek az egyetemre, vagy az Életbe fáradt emberek? Lágy csontokkal nem lehet hosszú távot gyalogolni és a gyomornak nem edzés a rágatlan falat. Pedig mennyit kell egy-egy közepes tanulónak emésztetlenül elraktároznia! Fenti inponderabiliák együtt adják meg az ifjúkor színét és tartalmát. Nem tehetnek róla ifjaink, ha a világtörténelem egyik legérdekesebb korában serdülnek. Hiába : a rádió és a repülés érdekesebb, sőt fontosabb, mint a
