Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Szemes Gábor: Szülőföldismereti gyüjtemény, táj- és népkutatómunka a nevelés szolgálatában
Szemes Gábor : Szülőföldismereti gyűjtemény a nevelés szolgálatában. 133 testület minden tagjának egy határozott munkatervet. Az értekezlet folyamán a szaktanárok egyéni hozzászólásaikkal, javaslataikkal egészítsék ki előadó munka tervezetét. Végezetül az igazgató foglalja csokorba a határozatok eredményeit, s állapodjon meg a testület abban, hogy egy esztendőn belül a munkatervezetből mit valósít meg. Azt is mondhatná valaki, az alapos kutatómunka meghaladja a középiskola életkereteit : egyetemi tanároknak lehet az csak feladata! Ez nem egészen igy van. . . Az egyetem a maga munkásaival nem járhatja be a magyar rónának minden zeg-zugát. Múzeumainknak sem áll ez módjában. A népiség életének megismerésében, értékeinek „felfedezésében“ sokat tehet a líceum s az akadémia! A népélet gazdag és változatos színskáláját vetítheti elénk a népnevelésnek otthona, a magyar művelődésnek 40 fellegvára. A tanár „becsvágya“ öltöztesse irodalmi köntösbe kutató-kereső munkásságának eredményét. Szaktudományi folyóiratokban keressen helyet vizsgálata újonnan feltárt adatainak! Minékünk azonban a táj- és népkutató munkát nem önmagáért, a tudományos célért kell végeznünk csupán. Az iskola szempontjából az értéket nem a tanár által megírt tudományos dolgozatok jelentik, képviselik. A kutatómunka iskoláinkban a nevelés szolgálatában tartozik állni. A táj- és népkutatás tehát isk. vonatkozásban annyi értékel jelent, amennyivel jobbá és tartalmasabbá teszi oktató-nevelő munkánkat. Ilyen beállításban a táj- és népkutatás didaktikai értékeket szolgál. A táj- és népkulatás- nak tanár és tanítvány munkaközösségében feltárt értékei szívódjanak bele az iskola vérkeringésébe! A középiskolai oktatómunkában nagy jelentősége lesz majdan annak, ha a feltárt adatokat : mint a helyi vonatkozások érdekes példáit be tudjuk illeszteni munkánk módszeres menetébe. Éppen ezért a kutatómunka minden eredményét didaktikailag is feldolgozott egységekben adjuk meg. A táj- és népéletre vonatkozó vizsgálatok eredményeinek tehát a középiskolákban didaktikai értékké kell válniok. Ez azt jelenti, hogy beszédes táblázatokban, grafikonokban, ízlésesen összeállított képek formájában is jelenítsük meg iskolánk tájegységére vonatkozó vizsgálatainknak eredményeit. Ez a szülőföldismereti gyűjtemény nagy értéket jelent! Az iskolák kaszárnyastílusú beállítottságát így válthatja fel annak olyan jellegű díszítése, mely valóban annak a népnek lelkét, szellemiségét sugározza, amelyikben az iskola él. A falukutatók irodalmi termékei az érdeklődés központjába kerüllek. Az iskolában megindított ilyen jellegű munkálatok sorából a szülők tábora is megérezné, hogy az élet és iskola egy sikon haladnak. A helyi vonatkoztatás mindenkoron fontos volt munkánkban. Csak most újabb, szebb, előkelőbb színt kapott. Pedagógusainknak az új lehetőséget fel kell használniok nevelésünk-tanításunk javára! Tanulhatnak a nép- és tájkutatás eredményeiből a népművelők is. Népművelésünk egyedül és kizárólagosan akkor éri el a maga gazdag aratását, ha a nyugateurópai kultúra könyvműveltsége
