Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Dr. Törös László: Tervezet a túlterhelés kiküszöböléséről
Dr. Törcis László : Tervezet a túlterhelés kiküszöböléséről. 7 Ságokon, amit a „rendszeres“ magyar nyelvtan jelent. Ebből bizony semmi sem marad meg, éppen úgy, mint a régi stilisztikai csodabogarakból. Bölcsen tette az új tanterv, hogy az utóbbiakat megritkította, de tovább kell haladni! Elegendő az első két osztály nyelvtani anyagát folytonos elemzések és hivatkozások során ébrentartanl, de azt aztán nagyon alaposan! Ügy vettem észre, valamennyi szaktanár egyetért velem ebben. Idegen nyelvek tanításánál sincs szükség többre. Ellenben igen nagy szükség van a helyesírás kifogástalan elsajátítására. Én már újabb időben azt a módszert dolgoztam ki, hogy az iskolai magyar dolgozatokat nem javíttatom másnap, hanem hibajegyzetemből elődünk előbb egy hétig is : minden előforduló hibát megbeszélünk, a diákok „Mákvirágok“ című füzetükbe írják a megokolással együtt. így aztán önállóan javítanak még a kis elsősök is! Máskép ez elképzelhetetlen. De erre ám idő kell! Ha azonban a sokféle irányú nyelvészeti és esztétikai túlterhelést megszüntetik, a felszabaduló időben a IV. osztályig tökéletesen meg lehet tanítani a helyesírást. Nincs visszatetszőbb, mintha egy akármilyen művelt ember helyesírási hibákkal ír! Attól pedig egyenesen óvakodjunk, hogy a diák meg- útálja a saját anyanyelvi óráit. Oly szépekké lehet tenni ezeket! Az új iskola számos példát mutat erre. A fogalmazás egész művészetté fejleszthető. Felsőbb osztályokban egyenesen neki kellene vágni az irodalomtörténetnek. Folytonos lcerengélés és sokféle kalandozás helyett jobb lenne nyílegyenest a cél felé haladni. A mostani VI. osztályos tanterv megmutatja, hogyha csak négy-öt nagyobb írót kellene tárgyalni egy év alatt, milyen szép és mély munkát lehetne végezni! Kisebb írókból, korokból több is jöhet egy évre. Sokan félnek attól, hogy régi irodalmat hozzanak V. vagy VI. osztályba. Alaptalan a félelem : tanítottunk mi „Az fordolt farkasról“ már a stilisztika keretében is, és mondhatom, hallatlanul érdekelte a gyermekeket. A Ziller- féle kulturális fokozatokat könnyen meg lehetne valósítani irodalomtörténeti tanításunkban. Igv szépen el lehetne végezni anyagunkat a felsőbb osztályokban a mai óraszám keretében is, míg az alsó két osztályban, sőt a harmadikban is lehetne akár eggyel-eggyel csökkenteni is a heti óraszámot. 3. A történelem kétségkívül a másik döntő fontosságú nemzeti tárgy. De ebben sem szükséges aprólékosságba veszni! Egyik új tankönyvünkben egyetlen lapon valami 30 évszámot és fontos adatot számoltak meg kollégáim! Hogy tanulja meg ezt a gyermek? Végre már a lelket láttassuk meg, s ahhoz igazán nem fontos, hogy pl. Napoleon hol és mikor, hány csatában verte meg ellenfeleit. Érzékeltessük tisztán az okokat és célokat, tüntessük fel a belső összefüggéseket. Így lesz a történelem az élet tanítómestere : „Magistra vitae“. Mert e nélkül fabatkát sem ér az egész. A napokban a csehszlovákiai magyar iskolák felső tagozata (VI—-VIII. osztály) számára írt történelem könyv akadt a kezembe. (Megfelel tehát ez a mi I—IV. gimnáziumunknak.) Elcsodálkoztam annak tökéletességén, gazdaságosságán, szépségén. Elmegy a legrégibb időtől a modern korig. Kiemeli a leglényegesebb történeti eseményeket, méltatja a fordulatokat, jól szemlélteti a fejlődést. Tele van vonalas kivitelű művészi rajzokkal. (A mi történelem tankönyvünkben egyetlen kép sincs!) Nemrégiben az érettségin szakember-elnökünk azt kívánta előzetes látogatása alkalmával szaktanárunktól, hogy az egyes országok történetét is dolgozzák fel az érettségire, kiemelve azokat az érintkező pontokat, amelyek hazánkkal összefűzik az illető népet. Roppant érdekes és tanulságos volt számomra a kísérlet: megmutatkozott, hogy milyen röviden össze lehet foglalni a lényeges szempontokat, adatokat a művelt ember számára. Mi pedig lelketlen adatokkal gyötörjük éveken át az ifjúságot. Ami a történelem óraszámát illeti : nagyjából megfelelőnek látszik, sőt ha fentebbi módon tárgyalják, heti 2—2 óra is elég lehet a feladat szép megoldására. 4. Üj tantárgyként vonultak be a gazdasági és társadalmi ismeretek. Manapság sokat emlegetik ezeket, mi sem akarunk levonni a jelentőségükből, azonban később tárgyalandó okokból is a matematika közgazdasági részébe osztanám be ezt a tantárgyat. A VI.-ban felszabadulna vele 2 drága óra.
