Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 109 a község életében, Szíf László Üj világ felé (1. Iskolában, 2. Leventék közt, 3. Faluban, 4. Otthon). Sárospataki Iteíormátus Lapok. XXXV. évf. 48. szám. Dávid Zoltán folytatja szülői értekezleti előadásának közlését : Ifjúságunk nevelésének leg i dő sze r íí b b k é rdése. 51—-52. sz. Túri Sándor A népfőiskoláról. XXXVI. évf. 2. sz. Gulyás József A túlterhelésről szólva az 1929. évi böszörményi református tanáregyesületi közgyűlés, majd az 1929. évi csurgói határozatait közli, s azután az új tantervet vizsgálja e szempontból. Arra a következtetésre jut, hogy az anyagot alaposan meg kell rostálni, osztálylétszámot csökkenteni, korlátozni az iskolánkívüli elfoglaltságot, egyleti munkát, gyakorlatokat csak az arra valóknak, óraszámot kevesbíteni (30-nál több ne legyen), tananyagot is. A tanárok elfoglaltságának kisebbítése sem mellékes kívánalom ,,mert ideges, kimerült tanárok nem tudnak oly kiváló eredményt elérni, mint a pihent, nyugodt, kiegyensúlyozott lelkű tanárok“. Leventegyakorlat, tanulók bejárása, tanítvány fogadása is szabályozásra vár. „Sürgetni kell a jó tankönyvek írását“ — olvassuk azután. Hát nem azt teszi lapfenntartó két tanáregyesületünk, s tudtunkkal nem eredménytelenül?! Hivatkozik még Gulvás a Prot. Tan. Szemle 1940. évi jan. 1. számában Törös László cikkére a túlterhelésről. Evangélikus Élei. IX. 4. sz. (jan. 25.). Scholtz Oszkár Evangélikus diákság című cikke a középiskolát is érdekli, mert megállapítja igen helyesen, hogy az egyetemi hallgatók egyházi vezetése azon alapul, mint végzi a középiskola a rábízott ifjúság hasonló vezetését. Megemlítjük, hogy most Szigethv Lajos dolgozott ki tervezetet, mely evang. szellemnek a tantárgyak tanításába vivését célozta, hogy necsak a vallástanár legyen vallási nevelő. Az egyetemes egyház 1936-ban Proliié Károly tervezetét elfogadta : ez egyházi továbbképző tanfolyamokat kívánt az evang. középiskolák tanárai részére, de a terv anyagiakon meghiúsult. Ez sokban segítene a Scholtz által felvetett cél felé. Rezessy Zoltán az 5. számban szól hozzá az ifjúsági istentisztelet kérdéséhez, s ezt mindenütt megvalósítandónak véli, nemcsak középiskoláink helyén. Az ifjúság részvételét nevelési szempontból is igen szigorúan megkívánná. Budapest. Krónikás. Franciaországi hangok. Az a könyörtelen tekintet, mellyel az elbukott és regenerálódni vágyó Franciaország önmagába tekint, mutatja, hogy — míg politikusai ellentétes utakon keresik a kibontakozás módját —, gondolkodóiban ez a nagy nemzet már megtalálta önmagát. Nem véletlennek tekinti vereségét, hanem belátja, hogy a legutóbbi öt évtized alatt uralkodó rendszer szükségszerűen vezette a katasztrófához. Alapvető reformokat keres, de nem tagadja meg nemzeti hagyományait, sőt éppen a régi nemzeti erényekbe veti bizalmát. Érthető érdeklődéssel fordul a nevelésügy felé, egyrészt mert az eddigi francia iskolák merevségének, lélektelenségének tulajdonítja az utóbbi években egyre fokozódó hanyatlást, másrészt mert a következő nemzedéket, melytől Franciaország új felemelkedését várhatja, csak egy minden ízében új nevelés emelheti feladata magaslatára. Kialakulóban van a nevelés területén a „minőség forradalma“, amelynek szükségét nálunk Németh László hangoztatja. Nem áltudósokra, és nem is szaktudósokra van most Francia- országnak szüksége, hanem emberekre, — írja J. Malye, a kiváló pedagógus.1 Egyéniségeket kell formálnia a középiskolának, s ezért szinte szerencsés körülménynek mondja, hogy a most folyó tanév megkezdésekor hiányoztak Francia- országban a tankönyvek. Mert egyéniségeket csak egyéniség alakíthat, már pedig a tanár egyénisége eddig elveszett a rideg tankönyvek mögött. Az el- végezhetetlenül nagy anyag és a rengeteg óra, melyeken az adatokkal teletömött fiatal agyvelő csak nagy fáradsággal tudott egyik tárgyról a másikra ugrani, lehetetlenné tettek minden mélyebbre ható munkát, gondolkozásjellem-, tehát igazi ember-alakítást, s az egyoldalú könyvtudással sietve megtöltött fiatalemberek horizont nélkül léptek ki az iskolából, s a nemzeti élet 1 L'heureuse pénurie des Livres scolaires. (Voici la France de ce mois.) Paris 1940 okt.
