Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
110 Hazai és külföldi irodalom. egészét át nem érthették, s abban helyüket tudatosan el nem foglalhatták. A cikk írója felidézi az egykori tanár nemes alakját, mely az iskola szigorú megkötöttsége miatt az utóbbi időben már kiveszőben volt. „Ebből az időből, mikor még a tananyag nem volt olyan zsúfolt, és kevesebb volt az órák száma, hosszú, termékeny tanórák emléke maradt meg, amelyeken a tanárnak volt ideje, hogy úgy beszélgessen a tanulókkal, mint magasabb értelemben vett tanítványokkal, hogy megvitasson velük irodalmi, történetmi vagy más kérdéseket. Ezek az órák, amelyeket bizalmassá és meleggé tett a tanár előadásának és a fiatal hallgatók lelkesedésének az összeszövődése, oly mély hatást tettek ránk, hogy szinte ez volt a legjobb, amit ifjúságunkban érezhettünk.“ A legutóbbi időben azonban már más volt a helyzet: „Mindnyájan ismertünk fiatal tanárokat, tele lendülettel, odaadással, sugárzó szellemmel, de akik a tananyag és órarend kibogozhatatlan bonyodalmaiban vergődtek, kiknek jóakarata így elnyűtt, és végül elfáradtak, s oly közömbösen adták iskolai óráikat, mint egy fűszeres, aki nem törődik az áruja minőségével.“ Érdemes egy pillanatot szentelni ezeknek a hangoknak. Minket is gondolkodóba ejtettek már ezek a jelenségek, hiszen a tanár nálunk is valóban ,,óratervet és tanmenetet“ lebonyolító gép lesz lassanként. Azzá alakítja őt az adminisztráció, a rubrikák és a rubrikákon őrködő felügyelet. Miskolc. Kiss Ernő. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM A budapesti tunkcrülct évkönyve az 1940—41. iskolai évre. Közzétette vitéz Fraknóy József főigazgató. 188 lapos kötet számol be arról a nagy munkáról, mely az ország első tankerületében folyt. A megszokott részek előtt az ősszel elhúnyt Pintér Jenő ny. főigazgató tömören, de igazsággal megírt jellemzése olvasható. Ezután a tankerület személyzetének névsora következik a december 31-én lezár adatok szerint (más" években ősszel kaptuk az Évkönyvet). A II. rész az iskolákat sorolja fel: 47 gimnázium (27 fiú, 20 leány), 12 képzőintézet, 35 kereskedelmi középiskola, 87 ipari, 2 mezőgazdasági, 65 polgári, 11 gyógyítva- nevelő, 41 tanonc-, 197 elemi népiskola, 113 kisdedóvó, 119 gyermekeket foglalkoztató otthon, 14 árvaház, 113 nevelőintézet, 26 különböző tanfolyam : összesen 882 intézet kormányzása ró nem kis feladatot a főigazgatóra és munkatársaira. A III. (Statisztikai adatok) rész után IV. Vegyes közlések címen a tankerület története olvasható, benne Pintér főigazgató részletes életrajza és munkálkodása, majd az elmúlt év története. Utóbbiban beszámol arról a nevelő munkáról, melyben a tanszemélyzet is részesült : tanfolyamok, bemutató órák, nyelvi gyakorlatok, klubdélutánok stb. A 8961 feldolgozott ügydarab mellett ezek adták a lelket, az igazi vezető és irányító szellemet. Azután a középiskolai tanulmányi versenyek eredményéről olvasunk, s örömmel állapítjuk meg újra a budapesti evangélikus gimnázium elsőségét és azt a tényt, hogy mögötte a budapesti kegyesrendi cs református gimnázium következik : a három első hely még mindig felekezeti iskoláké. Az V. rész iskolafajok szerint Határidőnaplót ad : igen hálásak vagyunk érte. Függelékben a tankerületen kívüli budapesti tanintézményeket mutatja be. Megismételjük minden évben kifejezett hálánkat a beszámoló műért, és azt a kívánságunkat is, hogy bárcsak mind a tizenhárom tankerület hasonló beszámolója és azok összesítése adna igazán teljes képet hazai közoktatás- ügyünkről. A budapesti példa azonban tudtommal nem talált még sehol követésre. Pedig nagy kár! Budapest. Dr. Búnkúti Dezső. Az első magyar esztétika. „Erdélyi Ritkaságok“ címen értékes könyv- sorozatot indított meg az elmúlt évben dr. Jancsó Elemér kolozsvári református kollégiumi tanár. Ennek a sorozatnak irodalmi és tudományos értéké..
