Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 10. szám - Dr. Csinády Gerő: Visszatért református Kollégiumok
Dr. Csinády Gerö: Visszatért református Kollégiumok. 263 ;i reformátusok, de minden felekezeti magyar iskola az óvodától az ősi kollégiumokig egyaránt kivette részéi a nemzetmentő munkából. A felekezeti szempont elé tolult a nemzeti, s történelmi feladatát minden,,kisebbségi“ tanintézet egyformán vállalvalta. A lásszabadság megszentelt földjén ennek így is kellett lennie. Ila az erdélyi kálvinizmusra mégis a feladatok oroszlán része jutott, az nem különös érdem, hanem a hívek nagyobb lélekszámából folyó természetes következmény. Ezt a megállapítást a tárgyilagosságra törekvő erdélyi lélek adja toliunk alá, de ugyanaz a lélek nem zárja ki azt, hogy a hazatérés örömujjongása között legmelegebben mégis testvérintézeteinket öleljük magunkhoz. A boldog találkozás napjaiban kötelességet vélünk teljesíteni, ha számadást készítünk a magyar kálvinista tanügy gazdagodásáról, s néhány vonással felidézzük a hazatért ősi kollégiumok múltját. 1. kolozsvári kollégium. Története 1545-ig nyúlik vissza. Kollégiummá tulajdonképpen 1557-ben fejlődik, mikor a tordai ország- gyűlés az iskola rendelkezésére bocsátotta a dominikánusok zárdáját. A zavartalan fejlődés 1568-ig tart. Ekkor az unitárizmus terjeszkedése visszaveti, de Bethlen Gábor 1662-ben a kolozsvári országgyűléssel kimondatja, liogy akadémiává fejlesztessék, s számára új épület emeltessék. Az építkezést azonban csak II. Rákóczi György hajtotta végre. Történetének legfényesebb lapjai Apáczai Cseri János nevéhez fűződnek, aki Gyulafehérvárról való elűzetése után 1656-ban a kolozsvári kollégium rektora lesz. Űj tanulmányi rendet hoz. Hat osztályra tagolja az iskolát. Megnyeri Barcsai Ákos fejedelem jóindulatát, aki a sóbányák jövedelméből évi 1600 forint segélyt ad. Rajta kívül bőkezű pártfogók Erdély kálvinista főúri nemzetségei, de Kolozsvár városa s a kolozsvári egyház is bármikor kész áldozatot hozni iskolájáért. Tanárai közül kiváltak : Vízaknai Gergely, az első rektor, továbbá Dávid Ferenc, Molnár Gergely nyelvtudós és Szikszai Fabricius Balázs. A mai magyar tudományos, irodalmi és egyházi élet számos kitűnősége innen indult el. A pesti, debreceni és szegedi egyetemek több tanára a kolozsvári kollégium katedráját cserélte fel egyetemi tanszékével. 2. Marosvásárhelyi kollégium. Egyidős a kolozsvárival. Alapját éppen úgy az 1557-1 tordai országgyűlés veti meg. 1718-ig mint partikula működik. Ekkor a Sárospatakról elűzött vándor kollégiumnak ad hajlékot. A pataki iskola ugyanis négyvennégy évi gyula- fehérvári tartózkodás után ismét otthon nélkül állott. A tanulóifjúság Zilahi Sebes András és Szathmári Mihály tanárok vezetésével ekkor zsoltáréneklés és gyászlepellel borított dob pergése közben Maros- vásárhelyre ment. Ősi zászlójukat ma is őrzi a kollégium. A kolozsvári országgyűlés aztán a partikulát egyésítette a kollégiummal. Azóta 222 küzdelmes esztendő telt el. Tanárai közül keimelkedtek Fogarasi Pap János és Köteles Sámuel filozófusok, Borosnyai Lukács János természettudós, Makfalvi Dósa Elek kora egyik legnagyobb jogtudósa. s kiváltképpen a világhírnévre emelkedett Bolyai Farkas. í
