Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 10. szám - Dr. Csinády Gerő: Visszatért református Kollégiumok
264 Dr. Csinádij Geró: Visszatért református Kollégiumok. A kollégiumnak nem volt része fejedelmi alapítványokban, de a Bán- ffiak, Toldalagiak, Bethlenek, Kemények s kiváltképpen a Telekiek mindig bőkezűen támogatták. Talán pártfogóik iránt való tekintetből sohasem vette fel címébe a Bolyai-nevet. 1910-ben felavatott új épülete egyike a legszebb s legjobban felszerelt iskoláinknak. 3. Székelyudvarfielyi kollégium. Első alapítója 1000 arany adományozásával Apafi kancellárja, gróf Bethlen János volt 1670-ben. A Bethlenek, Dánielek, Ugronok, Kemények, Gyárfások és Telekiek mindig támogatták ezt az intézetet is. De köznemes családok közül is kerültek ki nagy alapítvány tevők. így pl. Kiss József Alsó-Fehér megye alkirálybírája 32 ezer, Gál Mihály 40 ezer forintos alapítványt tett. A kollégium vagyona az 1900-as években kb. 400 ezer forint értéket képviselt. Második alapítóul Kis Gergely rektort tekintik, aki az 1770-es években az iskolát kibővíttette és új tanulmányi rendet hozott be. A tanárok közül kiemelkedett Letenyei Pál, az első rektor, továbbá Borosnyai Lukács János és Zágoni Bodola Sámuel. Mindketten később püspöki székbe emelkedtek. A román megszállás alatt a Kollégium gimnáziumának működését az egyházi főhatóság fele- kezetközi megtgyezés alapján önként megszüntette s az épületben a Nagyenyedről áthelyezett tanítónőképzőintézetet helyezte el. 4. Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó -kollégium. Ez a legfiatalabb erdélyi kollégium. Kettős neve alapításával függ össze. Alapítására a kezdő lépéseket a Rikán belőli négy egyházmegye bizonyos önállóságot élvező kommunitása teszi meg. Jórészt székely kisemberek pénzéből 1859-re készül el az iskola. Fennmaradásáért és fejlesztéséért vívott kitartó küzdelemben az adománygyűjtéstől kezdve az államtól való segélykérésen át a „Nincs pénz“ című, országos feltűnést keltő, elkeseredett hangú röpiratig a lehetőségek minden skálája végig vonult. Biztos alapot végül — a hosszas küzdelem után elnyert államsegély mellett — gróf Mikó Imre 60 ezer forintos adománya adott az intézetnek. Mikó az alapítólevél szerint három évi miniszteri fizetését és képviselői tiszteletdíját gyűjtötte össze s adományozta végrendeletileg a kollégiumnak. 5. Zilahi Wesselényi-kollégium. A zilahi református egyház alapította a XVII. század elején. Két századon át tartotta fenn, de ekkor anyagi erőben annyira kimerült, hogy fel kellett ajánlania iskoláját az erdélyi református egyházkerületnek. A kerület elfogadta az ajánlatot, s báró Wesselényi Józsefet nevezte ki főkurátornak. Utána a nagy Wesselényi Miklós lett a gondnok, aki mintegy 7200 forintos alapítványt tesz, s ezen kívül a halaszthatatlan szükségleteket sokszor sajátjából fedezi. Az abszolutizmus idejében a szépen virágzó intézet hanyatlásnak indul, de az egyház, a város és a vidék közönsége a Wesselényiek támogatásával megmenti. Tanárai közül kivált országos hírnevével Gyarmathy Sámuel és Salamon József. Falai között nevelkedett Ady Endre. A román uralom alatt nyilvánossági jogát elvesztette az intézet, s bár később visszakapta, a sok zaklatás és a nagy bizonytalanság a tanulói létszám nagyfokú csökkenésére vezetett.
