Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 10. szám - Hazai irodalom
282 Hazai irodalom. Bethlen Katalinnak, ki udvari hitszónoknak hívja őt meg. Később a hévízi papság helyett a magyarigeni prédikátorságot vállalja, s ebben az új tisztségében is híveinek gondozása mellett folytatja fáradhatatlan irodalmi működését. Kedvesen gyöngéden ír családi dolgairól „korát meghaladó okos és szellemdús fiacskájáról“, kit hirtelen elragadott a halál, s első felesége és több gyermekének elhúnytáról s nyíltan bevallja, hogy érzékeny lelkeasűríí sorscsapásokban alig tudott vigaszt találni. A munka, mely emberi és magyar elhivatottságából táplálkozott, mégis vigaszt jelentett számára, s ezek közt legjobban szívéhez nőtt a kéziratban fennmaradt Redivivus Albertus Molnár Szentziensis, Szenczi Molnár Albert élete s az 177(i-ban nyomtatásban megjelent Magyar Athenás. Sokoldalú munkája közt különösen ez érdekel bennünket, mert Rotarides és Czvittinger törekvései után ez az első komoly kísérlet a szellemi értékek szintézisére. K munka egyengette az utat a magyar irodalomtörténet komolyabb megalapozása felé, s ez tanít meg ma is arra, hogy a múlt tárgyilagos értékelése nélkül a jövendő útját nem lehet szervesen előkészíteni. S ma, midőn a magyarság ismét a komoly történelmi válságok idejét éli, Jancsó Elemér maga is építő munkát végez az úttörő szellemek életének és munkájának felidézése által. Budapest. Dr. Kemény Gábor. HAZAI IRODALOM Erdély. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Budapest. 1940. Díszkötésben 28 P. Negyedrét, 284 l. Amikor a nyáron a legelső hírlapi híradások megjelentek erről a könyvről, repeső öröm fogta el minden Erdélyt járt magyarnak a lelkét. Szomorú időknek kellett jönni, hogy felfigyeljünk a mi igazságainkra és megismerjük örök értékeinket. Mi is csak akkor vettük észre, hogy mit vesztettünk Erdélyben, mint a tékozló fiú az édesanyjában, amikor elvesztettük. Nem propagandairat ez a munka, hiszen a tudomány legkiválóbb képviselői írták minden sorát. Amint az előszóban olvassuk : Időszerű nagy nemzeti célok és törekvések érdekében sem hajlandók ferdítésre vagy szépítésre. Magunk részéről szinte bibliának, a magyarság bibliájának tartjuk, amelyből örök értékeinket ismerjük meg, minden leplezgetés nélkül. A tartalomjegyzék maga elárulja a könyv súlyát és nemes értékeit. Gróf Teleki Pál a trianoni határok tudós áttörője mutatja be Erdély helyzetét Magyarországon és Európában, Hóman Bálint pedig a magyarság történeti hivatásáról ír. Ez a két cikk a Kárpát-medence egysége c. fejezetben foglal helyet. Végre megismerjük Erdély népeit is a maguk kendőzetlen mivoltukban. Nem hatáskeltés a cél. Világot bejárt, külföldön elismert igazságokat kapunk a tudós szerzőktől : Alföldi András : Dákok és rómaiak ; Hóman Bálint: Székelyek : Mályusz Elemér : Magyarok ; Pukánszky Béla : Szászok ; Tamás Lajos : Románok ; Kniezsa István : Erdély földrajzi nevei cikkekben. A közölt eredmények és tények csak rövid foglalatai a szerzők hosszú esztendők részletes kutatásai során elért és nagyobb munkákban, kisebb értekezésekben közrebocsátott tudományos eredményeinek. Szinte szeretnénk újra beülni a padokba és hallgatni tudományos életünk mai vezéreit, amint tanítják az if júságot a márrég óta nélkülözött igazságokra, a tudományos valóságokra, nem pedig a légvárakra. A magyar Erdélyt Lukinich Imre : Erdély önálló állami élete ; Eckharl Ferenc : Erdély alkotmánya ; Deér József : A szászok jogállása ; Tóth András : Az erdélyi románság jogállása ; Elekes Lajos : A román államélet magyar gyökerei; Berlász Jenő: Erdély gazdasági élete ; Viski Károly : Erdélyi népélet cikkei tárják elé. Minden cikk külön kis kollégium, vagy könyv is lehetne, de fel is kell használnia minden tanárnak, éspedig nemcsak az iskolák falai között, a tanulóifjúság előtt, hanem künn az életben, a nagyközönségnél is, hogy átmenjen a magyar köztudatba, mit jelent nekünk Erdély, miért harcoltak érte a Rákócziak, Bocskaiak és a Bethlenek.
