Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 10. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 28:í Az örök természeti szépséggel velejárós a művészeti szép is. Krdély magyar lakói mindig nemcsak álmodták, hanem végig is élték a művészi szépet. ,,A művészet, irodalom, tudomány“ fejezetben Gerevich Tibor : Erdélyi magyar művészet : Mokkái László : Krdély irodalma ; l-'ilz József : A könyv sorsa Erdélyben : Tamás Lajos : Az oláh műveltség magyar gyökerei és Imre Sándor : A felsőbboktatás Erdélyben, 1541 1018. munkálatai derítenek erre világosság. Az elmúlt húsz évre a trianoni békeparancs eredményeire világít rá az utolsó négy fejezet: Erdély a román uralom alatt. Rónai András: t’ralom- változás Erdélyben ; Kovács Alajos : Erdély népesedési viszonyai; Rónai András : Erdély gazdasági élete Romániában ; Makkai Sándor: Erdély társadalma : Makkai J.ászló : Magyar irodalom a román Erdélvben c. tanulmányait találjuk ilt. A valóságot mutatják be a szebbnél-szebb képek, műmellékletek és az igazságot felderítő térképek. A múlt év elhunyt kél nagy néprajz-tudósa : Hál ki) Zsigmond és Győr/fi/ István magvetése most dús aratást ad. Meg kell erről a két szerény, de nagy tudósról emlékezni, mert ők mindig ebben az irányban dolgoztak. Egy-egy térkép részletes és alapos tanulmányoknak, hatalmas oklevélkötegek szakszerű feldolgozásának, a kérdések mélyébe hatoló földrajzi, történeti, régészeti, néprajzi, nyelvtudományi és statisztikai kutatásoknak az eredménye. Az írók és tervezők nemcsak tudományos tekintélyükkel szavatolnak minden szóért és minden vonásért, amit közreadtak munkájukban, hanem bármikor készek mindennek részletes, adatszerű bizonyítására is. Ezt kijelenti az Előszó is. Nem pedagógiai cikkek ezek, a szó kimondott értelmében, mégis tanítanak és nevelnek, mert magyar hitet, lelket, igazságot öntenek belénk, hogy érdemes volt tűrni, várni és szenvedni sanyarú húsz éven át. Az egyik csíki székely góbé érezte ezt, amikor a megszállás után azt mondotta: Azt tudtam, hogy győzünk, de hogy egész Romániát hozzánk csatolják, azt mégsem hittem volna, l’edig ő nem látta a törököt, tatárt, nem érezte az oláh vajdák és a bécsi urak rémuralmát, csak a Hargitát látta és a csíki havasokat. De ugyanígy érzett a többi is. A kalotaszegi magyar csendes éjiszakákon, mint valaha nomád ősei a nagy pusztákon, megérezte az Alföld biztatását. A szilágysági jó időben ellátott hitének jelképéig, a debreceni Nagytemplomig is. A Hargita, a Királyhágó, a debreceni Nagytemplom és még egy csomó más dolog mind csak táplálta a hitüket, élesztette a reményüket a csíksomlyói búcsújárásokkal egyetemben. Amit vesztett a magyarság számban és vagyonban, azt megnyerte lelkiekben és erkölcsi erőben. Az egymástól eltávolodott úr és paraszt, hivatalnok és munkás, iparos és kereskedő, tanult és tanulatlan magyar testvérre talált egymásban. A társadalmi rétegek között elmosódtak az erős válaszfalak, magyar a magyarban sorstestvérét, bajban, nélkülözésben és ellenállásban osztályostársát ismerte fel. Az erdélyi magyar felekezetek példát adtak a nehéz időkben a testvéries együttműködésre. Erdély magyarsága a letűnt húsz év alatt megismerte a saját gyengeségeit, magába szállott és megtisztult. Éppen azért ennek a hatalmas munkának minden megállapítását, legyen az kedvező, vagy kedvezőtlen, elbírják, de elbírjuk mi is, mert az igazság ismerete a nemzetnek csak javára, a népnek csak okulására vezethet, a hazugság és ferdítés mindkettőt lealázza. Ezt tanuljuk meg a magyar sorsfordulatból és a románok puffogó üres szólamaiból. Budapest. Dr Horváth Károly. \ mi Erdélyünk. Írták : Makkai Sándor, Rónai András, Asztalos Miklós, Gergely Pál. Nemzeti Könyvtár. 24—2(i. szám. Ára : 50 fillér. 112 lap. Budapest, 1940. Stádium-sajtóvállalat. A ma is élő, hírneves nagyenyedi tanárnak, Szilády Zoltánnak hasonló című könyve mellett is fel kell figyelnünk erre a munkára. Makkai Sándor sokáig református püspök volt Erdélyben. Irodalmi értékelése iránytjelző a mi szempontunkból. Itt „Örök Erdély“ címén Erdély lelkét kapjuk apró mozaik- képekben : Maros vize folyik csendesen, Enyed, A kincses város a főbb állomások. Erdély történetét röviden, diákoknak, nagyközönségnek való
