Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 10. szám - Dr. Hamvas Gyula: Tankönyvírás és élménypedagógia
270 Dr. Hamvas Gyula: Tankönyvírás és élmény pedagógia. adat megoldásán, módját is keresték a különféle segítőakciók megteremtésének és ez biztató körülmény arra, hogy ami egyik helyen lehetséges volt, az másutt sem kizárt dolog. Az egyes módozatokat nem akarom itt boncolgatni vagy felsorolni, de azt az egyet megemlítem, hogy maguk a falvak a kiváló és tehetséges gyermekeiknek iskoláztatási költségeit szerintem minden különösebb anyagi meg- terheltetés nélkül el bírnák viselni. Ez olyan szociális feladat, aminek teljesítése szintén erkölcsi kötelesség. Nem a kormánytól eredő parancsszót, vagy rendelkezést szeretnék egy ilyen irányú megoldásra, hanem önkéntes elhatározást, amiből a kényszer okozta cselekvés merőben hiányoznék. Összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk a következőket : a magyar nép szegénysorsú tehetséges gyermekeinek kiválogatása, megfelelő ingyenes kiiskolázása elsőrendű nemzeti érdek ; református kollégiumainkra e feladat teljesítésében vezető szerep vár részint százados hagyományainknál fogva, részint azon helyzeti energia miatt, hogy színmagyar vidékeken feküsznek ; nem különleges iskolát kell erre a célra létesíteni, mivel minden iskola képes e feladatot megoldani; a legfőbb nehézség az anyagiak hiánya, amit híveink áldozatkészségének felébresztésével törekedjünk megszüntetni. Ezek csak az alapelvek, amelyek tisztázása és lerögzítése a továbbfejlesztés végett nélkülözhetetlen. Magam részéről a kérdést annyira fontosnak tartom, hogy szándékosan idehoztam közgyűlésünk elé : erről szól elnöki megnyitóm, ez a főelőadás tárgya, ennek megbeszélését célozza egy beadott indítvány. A „kitűnőek iskolája“ pedagógiai kérdés, tehát nekünk, köznevelőknek kell elsősorban azzal foglalkozni. Igyekeztem a magam kötelességének tőlem telhetőleg e néhány gondolat elmondásával eleget tenni. vitéz Bessenyei Lajos dr. Tankönyvírás és él meny pedagógia. i. A tankönyv mai életsorsa. A modern pedagógia csodálattal időzik azon fénylő lelki értékek előtt, melyek az élmény alapján a gyermekben kibontakoznak. A gyermek minden nevelői akció központja, az élmények benne olyan hatalmas erejű lelki funkciók mindeható kiteljesülését jelentik, melyeknek felhasználása a lelki kibontakozásra minden nevelő energiát leköt. Élményt nyújtunk vagy figyeljük az élmények megszülés tését, s mikor a szent láng felcsap, lobog, szuggerál és teremt, a gyermek lélekboltozata alatt kitermelt energiákat újbóli hódításra, építésre küldjük, és új élmények új életéből, új világából szakítjuk ki a gyermeki léleképítés dinamikus erejű munkaelemeit. Vájjon ennél a nevelői folyamatnál mi történt a tankönyvvel, avval a régi csodálatos erejű és nagyszerű hatásokat rejtő nevelői eszközzel, melyre hófehér hajú emberek esküsznek, amely elé mohón
