Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 12. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 345 b) Egy másik tanuló rajzolással folytat ilyen párbeszédet, pl. Der Glockenguss. 5. Irodalomtörténeti alapgondolaton nyugvó összefoglaló kép. Pl. : a) Die deutschen Dichter und Ungarn (Grillparzer, Heine, Lenau). b) A realizmus (impresszionizmus) írói, költői (Keller, Rosegger, Lilien- cron). Ezzel az összefoglalással egyszersmind megadtam a tanulmányok folyamán alkalmazott vezető módszertani sajátságokat is összefoglalásképpen. Eger. Lemle Rezső. ' Néhány szó a tanárok katonai kiképzéséről. A Protestáns Tanügyi Szemlében többször volt szó a tanárok katonai kiképzéséről. Elhangzott äz az elv, hogy középiskolai, vagy főiskolai képzettségű tanár katonai szolgálatában csakis tiszt lehessen. Azért legyen szabad az iskolafenntartók szíves figyelmét felhívni, hogy' tegye lehetővé, hogy a katonai szolgálatra alkalmas ifjabb tanári nemzedék mint kétéves önkéntes tegyen eleget katonai kötelezettségének, és akadályozza meg, hogy a nevezettek mint legénységi állományhoz tartozó póttartalékosok végezzék katonai szolgálatukat. Nem tekintve azt, hogy ez utóbbi a tanári hivatáshoz méltatlan, és a legénységi állományban való elhelyezkedés sem a nemzetnevelés, sem a tanári hivatás szempontjából nem méltó az illetőkhöz, azért arra kérjük az iskolafenntartó hatóságokat, hogy bár némi áldozathozatallal tegyék lehetővé, hogy a katonai szolgálatra behívott ifjabb tanári nemzedék mint kétéves önkéntes tehessen eleget katonai kötelességének, és ezzel lehetővé váljék, hogy idővel katonai életükben a tiszti rendfokozatot elérhessék. Ezt a nemzetnevelés és a tanári hivatás fontos érdeke egyaránt megkívánja. Győr. Harcsai Karoly. HAZAI IRODALOM Debrecen és Kollé<|iiima két új könyvben. Legújabban egy rendkívül nagyfonlosságú irodalmi vállalat indult meg Debrecenben, mely öt kötetben óhajtja ősi Kollégiumának történetét kiváló szaktudósokkal megíratni. Révész Imre püspök, a vállalat szerkesztője szerint „célja az, hogy a Kollégium négyszázadát elevenen és szervesen, a kétségbevonhatatlan tények erejével és a szellemi beleélés meggyőző hatalmával — menten minden hagyományos frazeológiától és teljesen mellőzve bizonyos tisztes és megszokott, de elavult és felszínesnek bizonyult szemléletmódot beleállítsa a magyar és európai művelődés négyszázados történetének egészébe, közelebbről pedig a magyar és európai református egyház és szellem történetfolyamának képébe“. Ez a nagyszerű célkitűzés abban az Előszóban olvasható, melyet a vállalat most megjelent első darabjában találunk. Ennek írója Nagy Sándor kollégiumi vallástanár, a nagy vállalat legfőbb munkatársa. Könyvének címe : A debreceni Kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig.“ (Első kötet, első rész 334. 1.) Révész püspök az elhunyt Csikesz Sándornak is kiemeli érdemét, aki, mint első szerkesztő, gondosan nézte át és rendezte sajtó alá mind a Nagy Sándor művét, mind az alább említendő Zsigmond Ferencé.t, s így eme két könyv — Révész szavaival élve — „az ő gazdag és maradandó szellemi hagyatékának is egyik áldott része“. Nagy Sándor már eddig is buzgó és derekas munkál végzett a Kollégium történetének szorgos kutatása és széles alapon való kidolgozása körül. Természetesnek találjuk tehát, hogy vállalta, mintegy bevezetésül, a Kol
