Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 12. szám - Megjegyzések
344 Megjegyzések. tekintő képet nyújtsunk arról, amivel az egész tanévben foglalkoztunk, az órának pedig elevennek, változatosnak, mozgalmasnak kell lennie. Gyakorlati szempontból a legértékesebb lesz, ha egy átélt példával világítom meg állításaimat. A i'iúgimn. III. osztályának összefoglalását kívánom elemezni. Megvizsgálom tehát, hogy mivel foglalkoztunk és mi történt az órákon. 1. Tanultunk szavakat, a szavak viszonyított formáit, elemeztünk mondatokat, fordítottunk szövegeket hallás után, a könyvből, tanultunk könyv- nélkül 2 költeményt, el is tudjuk őket énekelni, végül témákat is foglaltunk össze beszédgyakorlatokkal. 2. Milyen tárgykörből vettük az anyagot? A tanulók iskolai és otthoni életéből. 3. Hogyan folyt le egy óra? A tanulók kérdezték a szavakat és viszonyított formájukat, közösen elemeztünk egy német mondatot, míg ezt a mondatot az egyik tanuló felírta a táblára, elénekeltük az egyik költeményt ; a hallás után való fordításnál az egyik tanuló olvasta a szöveget, végül a tanár kérdései alapján megbeszéltünk egy témát, de akadtak már növendékek is, akik ügyesen kérdeztek, persze kötött sorrendhez tartották magukat. Ezek alapján összefoglalásunk vázlata a következő lehet: 1. a) Az egyik tanuló szavakat kérdez abból a részből, amely a későbbiekben nem szerepei; az osztályban végzett cselekvéseit pedig elmondja praesens- ben (3 perc). b) Egy másik tanuló rajz vagy kép alapján kérdez néhány szól (pl. das Haus, die Uhr, die Zeit, — 3 perc). 2. Egy harmadik tanuló a szavak viszonyított alakjait kérdezi, olyan mondatokat ragoztál vagy mondattáblázatokat kérdez, amelyek megmutatják az elvégzett nyelvtani anyag lényeges részeit : kérdő, állító, tagadó mondatcsoportok, amelyekben az' igék praes., peri., futuruma és a főnevek legfőbb alakjai szerepelnek (6 perc). 3. Választunk egy magyar mondatot, amelyben van állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző. Most megmutatjuk, hogy tudatos bennünk a nyelvtani anyag lényeges része. Ezt a mondatot az egyik tanuló felírja a táblára és az osztályban végzett cselekvéseit elmondja perfectumban (5 perc). 4. Míg á tanuló felírja a mondatot, az osztály elénekli az egyik költeményt <3 perc). 5. Egy tanuló elszavalja a 2. költeményt (3 perc). 6. Ismét egy másik tanuló a hallás után lefordítandó szöveget olvassa (5 perc). 7. Könyvből fordítunk egy olvasmányt (5 perc). 8. A tanár választ egy összefoglaló témát, és kérdés-felelettel mutatja be (6 perc). 9. Az egyik tanuló intéz kérdéseket társaihoz egy összefoglaló témáról (G perc). 10. Egyes tanulók összefüggően mondanak el rövid témákat. (6 perc. Összesen 45 perc.) A felső osztályokból hadd említsem meg, a VIII. osztály számára való ilyenfajta összefoglaló vázlatot. 1. Stílusbeli összefoglalás. Ez két részből áll: a) Mondatösszetételek, elsősorban a beszélt nyelv stílusában. b) A szép stílus sajátságai : jelzők, hasonlatok, személyesítések, felkiáltások, állítmányok változatossága. (Szókincs : Goethe munkáiból.) 2. Fordítás németből hallás után : Goethe rövid írói arcképe (életrajzi adatok is). 3. Egy műnek esztétikai tárgyalása : személyek, a cselekmény helye és ideje; rövid tartalom, jellemek, műfaj, forma, néhány stílussajátság. Pl. Goethe : Hermann und Dorothea (több tanuló összefüggő előadása). 4. Párbeszédekkel való összefoglalás : a) Tanuló kérdezi pl. Schiller rövid életét és írói működését.
