Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 12. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 337 ■gyandók, a pedagógiailag értékesek alaposan tárgyalandók. Szellemi tárgyaknál (történelem, irodalom) a nagy személyiségek és főleg lelkének feltárása, jellemzése, valamint regényes epizódok felemlítése elsőrendű eszköz az érdeklődés felkeltésére és az alaki képzésre. Hosszadalmas és részletes leírások helyett az elmélkedésre, okoskodásra késztető részek érdemelnek több teret. Ilyenek : koreszmék, irodalmi, társadalmi, politikai, gazdasági eszmeáramlatok, ezek egymásra való hatása. A technikának az ember mindennapi, szellemi vagy lelki életére való befolyása. Okok kikutatása, hatások összegezése, korszakokat jellemző nagy műalkotások alapos ismertetése stb. Mindezek elsősorban a történelmi tárgyakra vonatkoznak, ahol idáig az eseményes részek uralkodtak, az értelmet inkább terhelték mint fejlesztették, s a szorgalmas magolónak a tevékeny elmével szemben előnyt nyújtottak. 2. Előadás. Nem lehet eléggé hangoztatni azt, amit dr. Hamvas Gyula kíván „Tankönyvírás és élménypedagógia“ c. cikkében (Pr. T. Sz. 1940 okt.). A tankönyvírónak művésznek kell lenni. Magához kell vonzani a növendéket, fel kell kelteni érdeklődését, meg kell eleveníteni az anyagot, szükség esetén fantáziáját is igénybevenni. Lelkesedni kell tárgyáért és érteni ahhoz, hogy hasonló lelkesedést váltson ki. Hatni kell. Szükség van sokéves nevelői gyakorlatra is ehhez, mert csak így tud eleget tenni dr. Tóth József követelményének, hogy alkalmazkodjék a tanuló értelmi színvonalához és érdeklődési köréhez“ (Pr. T. Sz., 1940 nov. 305. 1.). Nem minden tárgynál van az anyag elmélyítése szempontjából ilyen jelentősége a tankönyvnek. A matematika az ész tornája, a szellem játékterülete. Hatóereje kevéssé függ a tankönyvtől. A fizika és kémia a jelenségek egyéni észlelésével (megfigyelés, kísérlet) s az összefüggések kikutatásával hat. Az idegen nyelveknél is kisebb a tankönyv megkedveltető szerepe. De azoknál a tárgyaknál, ahol ritkább a személyes tapasztalat, ahol az elképzeltetésnek jut nagyobb szerep, s ahol ezért a tanuló kénytelen erősebben támaszkodni a tankönyvre, ott a tankönyvíró lép előtérbe, neki kell a tanulósereget magával ragadni. Mégpedig minden tárgynál más és más lélekhatások érhetők el, sőt egy tárgynál is hol az értelmére, az okoskodására, hol az erkölcsi, hol a vallásos, hol az esztétikai érzékére lehet hatni a tanulónak. A tankönyvnek olyannak kell lenni, hogy a tanár munkájával együtt elősegítse az örömmel, lelkesedéssel végzendő önkéntes munkát a tanuló részéről. 3. Beosztás. Fontos a tankönyv kellő tagoltsága, beosztása. Vannak tankönyvek, ahol sem alcímek, sem oldaljegyzetek nincsenek. Ezzel szemben van olyan tankönyv is, ahol egy kétoldalas leckénél 10—15 vastagbetüs alcím is van, és olyan lazán vannak egymáshoz kapcsolva, hogy a tanárnak is gondot okozna azok egymásutánjának megjegyzése, ha fel nem találná magát, és két-három részenként össze nem vonná őket. Fontos tehát a kellő, de nem túlrészletezett tagoltság. Ez a következőképpen történhet : Minden módszeres egység külön sorszámmal ellátott címet kap. Ha hosszabb egy ilyen rész,' kisebb egységekre bontható egy-egy vastagbetűs, a bekezdés elején elhelyezett alcímmel. Ezek mellett kívánatos még oldaljegyzetekben a tárgyalandó anyag vezérszavainak megjelölése. Az ilyen tankönyv áttekinthető, s különösen ismétlésekkor kitűnően használható. 4. Kiállítás. A kiállítás tekintetében újabb tankönyveink szegényesek. Rajzok, ábrák, képek csak elvétve találhatók bennük. Fontos, hogy a tanuló előtt tanulás közben a szemléltethető anyag legjellegzetesebb típusai, példái képen, diagrammon, grafikonon stb. ott legyenek. Ez változatossá, kedvesebbé, szívesebben olvasottá teszi a könyvet, mélyebben bevésődik, mert a képhez, ábrához hozzákapcsolódik agyában az anyag. Azonkívül a művészi képek esztétikai érzékét is fejlesztik, dr. Tóth József nagyon helyesen megkívánja ,,a modern nyomdatechnika vívmányainak minél sokoldalúbb fel- használását“. Hozzáteszem : A helyes kiállításhoz hozzátartozik a jó papír, a tiszta, szép nyomás, kemény fedőlap, lehetőleg színes képpel. Általában a tankönyv előállításánál nem lehet egyetlen szempont az olcsóság. Tudom, a szülők érdekeit figyelembe kell venni. De úgy gondolom, inkább az iskola- fenntartó testület (állam, egyház) járulna hozzá valamivel a kiadó költségei
