Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság
27 ! f*. I r | gazdasági életben, tehát nemcsak a földművelésben, hanem az ipar- j ban és a kereskedelemben is, s ha a mohó idegen fajt onnan ki nem ! szoríthatja : előbb-utóbb az elsorvadás sorsa vár reá. Különösen a földkérdés izgatja őt, s meggyőződése, hogyha a föld a magyarság kezében marad, akkor a faj tekintetében tiszta földműves-réteg azzá a tartalékká lesz, amelyből a magyar jövő táplálkozik, s amely éppen fajbeli tisztaságánál fogva lesz a nemzeti öncélúságnak erős pillérévé. E gondolat megvalósítása érdekében rendezi a gazda-adósságokat, tervezi a telepítést, s meg akarja oldani a zsidókérdést is. Kultúrpolitikai elgondolásai voltaképpen összefüggnek a fajvédelemmel, hiszen Nemzeti Munkatervében így tűzi ki kultúrpolitikája célját: „Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztyén erkölcsi és világnézeten alapuló nemzeti kultúrát akarunk... s a nemzet- nevelés ügyét elsőrangú feladatunknak tekintjük.“ A nemzetnevelés célját főként a lelki válság leküzdésében, a nemzet újjászületésének ; biztosításában, az egységes világnézet kialakításában látja. A nemzeti szellemnek és az egységes világnézetnek nemcsak az iskolában, hanem az irodalomban, a színházban, a művészetben is uralkodnia kell, s meg kell tisztítani ezeket az intézményeket a bennük hivalkodó, ■j mételyező idegen szellemtől, hogy valóban a nemzet céljait szolgál- « hassák. B Gömbös Gyulát külpolitikájában is a nemzeti öncélúság biztog sításának gondolata vezeti. Mint mindenbe : a külpolitikába is új a szellemet, átfogó nagy gondolatokat s határozottságot hoz magával. I Kormányprogrammá teszi a békerevíziót. Nem akarja az előző kormányok útját járni, amelyek Trianon után a nemzetünk leikéből feltörő vágyakat, követeléseket csillapítani, sőt a Területvédő Ligát feloszlatni voltak kénytelenek, hogy elkerüljék az esetleges nemzetközi „ bonyodalmakat. Gömbös Gyula nyíltan követeli a békerevíziót, mert | ő sohasem akarta „megkerülni a problémákat, hanem megoldani“. 1 Határozottsága meghökkentette a hazánk testén osztozó kisantantot, j egyúttal a megoldandó európai kérdések közé ékelte a trianoni igaz- | ságtalanságot. A leszerelés ügyében szintén nyílt kártyával játszik : I követeli az egyenjogúságot. Nem sokat törődik azzal, hogy a kisantant I egyre késlelteti a követelés teljesítését: bátor, gyors kézzel meg- I indítja honvédségünk fokozott fejlesztését, korszerű fölfegyvérzését. I Az ő lelkesedése, szaktudása, lendülete nélkül nem állana nemzetünk I szemefénye, nemzeti öncélúságunk biztosítója : drága honvédségünk í azon a magas szinten, ahol ma látjuk büszkén, boldogan. i Bámulatos diplomáciai éleslátással tör új utakat, tűz ki új szemíj pontokat külpolitikánk számára. Magyarországnak szerinte nem a | Nyugat, hanem a Kelet felé kell irányítania tekintetét. De I állami önállóságunk megszűnésével, önálló külpolitikai tájékozódás j nélkül, öncélúságunktól megfosztva, teljesen a Nyugat sodrába j kerültünk, s elvesztettük szemünk elől azt a feladatot, amelynek mégis oldása kultúránk, történelmi elhivatottságunk s földrajzi helyzetünk ! alapján itt, Kelet kapujában reánk vár : Kelet irányítását. Gömbös € I Dr. Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság.
